A külsősök megbízási szerződéssel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben egy adott tevékenység jellege megengedi, akkor a felek a szerződés típusát (munkaviszony, vagy megbízás) szabadon választhatják meg. Egy konkrét esetben a Legfelsőbb Bíróság előtt megállapítást nyert, hogy az ún. külsős munkatársként létesített jogviszonyt a felek megbízásnak tekintették, a szándékuk is megbízási szerződés megkötésére irányult az egyéb körülmények is arra utaltak, hogy az adott jogviszonyt megbízásnak és nem munkaviszonynak kell tekinteni.

Bizonyos tevékenységeket külsősként mind megbízási jogviszony, mind pedig munkaviszony keretében el lehet látni. Jogszerűen választható tehát a megbízási konstrukció akkor, ha a feladat jellege, ellátásának a körülményei indokolják. Ilyenkor nem kell tartani a színlelt szerződéssé történő minősítéssel. A megbízás tehát, amennyiben annak a feltételei valóban fennállnak, jogszerű alternatívája lehet a munkavállalóként történő alkalmazásnak is.

A konkrét ügyben a megbízott azért fordult bírósághoz, mert arra hivatkozott, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták, amely rendkívüli felmondással szűnt meg, így a jogellenesség jogkövetkezményeként elmaradt munkabére megfizetését és az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását kérte.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az illető először szakmai gyakornokként, később úgynevezett „külsős munkatársként” állt kapcsolatban a megbízóval. A feladata műsorszerkesztés volt, de előzetes egyeztetés alapján más anyagokat is leadott az őt megbízó televíziónak. A bíróság álláspontja szerint a műsorkészítés, mint tevékenységi kör alapján nem kizárt, hogy a felek polgári jogi jogviszony létesítésében állapodjanak meg, és egyező akarattal megbízási szerződést kössenek. Azt egyébként maga a külsős munkatárs is elismerte, hogy többször kérte, hogy rendes munkavállalóként alkalmazzák, a megbízó azonban elzárkózott ettől. Tudatában volt tehát annak, hogy nem akarnak vele munkaviszonyt létesíteni.

Igaz, hogy külsős munkatársként is köteles volt alkalmazkodni a megbízó rendszeréhez, illetve a munkatársaihoz és figyelembe kellett vennie a különböző határidőket is. A kollégái ugyanakkor tanúként azt nyilatkozták, hogy a megbízásos szerkesztőnek nem kellett napi rendszerességgel bejárnia, az egyetlen kötelezettsége az volt, hogy a vállalt feladatait határidőre elkészítse. Az idejét tehát maga osztotta be. Önmagában pedig az a tény, hogy a cégnél volt íróasztala, telefonkódja és számítógépes hozzáférése, nem jelenti azt, hogy a munkavégzése módjára, helyére és idejére is kiterjedő, a munkaviszonyra jellemző utasítási jog érvényesült – mutatott rá a bíróság. A heti 40 órát el nem érő tevékenység ugyancsak a munkaviszonytól eltérő, kötetlenebb feladatellátásra utalt. A megbízott tisztában volt azzal is, hogy nem munkabért kap, a díjazása utáni közterheket nem a megbízó, hanem a számlát kiállító cég viseli. Ebből következően a megbízást jogszerűnek minősítették és a keresetet elutasították. Az ítéletet a másodfokú bíróság is helybenhagyta. Rámutatott arra, a munkavégzés során nem érvényesült a munkaviszony egyik legfontosabb jellemzője, azaz a széles körű utasítási jog. A tevékenységből hiányzott továbbá a munkavégzés rendszeressége, illetve a munkaidőben és a munkahelyen való rendelkezésre állási kötelezettség is, amelyek egyébként a munkaviszony további fontos ismérvei. A technikai eszközök, illetve az infrastruktúra használatának a megengedése pedig a vállalkozási és megbízásos jogviszonyban sem kizárt.

A Legfelsőbb Bíróság az előtte záruló perben kimondta, hogy a szerződés típusát az elnevezéstől függetlenül az eset összes körülményeire tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani. A munkavégzésre irányuló, a polgári jog körébe tartozó jogviszonyok (megbízás, vállalkozás) és a munkaviszony elhatárolását a jogviszony tényleges tartalmi elemeinek értékelésével kell elvégezni. Amennyiben tehát egy adott tevékenység jellege megengedi, akkor a felek a szerződés típusát szabadon választhatják meg. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a munkaviszony meghatározó elemei a következők: személyes munkavégzési kötelezettség, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége és a munkavállaló rendelkezésre állása, továbbá az alá- és fölérendeltségi viszony. További minősítő jegyként értékelhetők az irányítási és ellenőrzési jog, a munkaidő beosztás meghatározása, a munkavégzés helyének a kijelölése, a munka díjazása, a munkaeszközök használata, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése és az írásbeliség. Mivel a konkrét esetben egyértelműen megállapítható volt, hogy a külsős munkatársként létesített jogviszonyt a felek megbízásnak tekintették és a szándékuk megbízási szerződés megkötésére irányult, továbbá, hogy széles körű utasítási jog nem érvényesült, a Legfelsőbb Bíróság a felek közötti jogviszonyt ugyancsak megbízásnak és nem munkaviszonynak tekintette.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

JóAutók.hu: 13 százalékkal nőtt a használtautó-piac forgalma az első öt hónapban

A lakosság egy része a jövedelmi helyzetének lassú rendeződése nyomán most pótolja az előző években elmaradt autóbeszerzéseit állapította meg a JóAutók.hu a DataHouse előzetes adatai alapján; május végéig 368 600 személygépkocsi cserélt gazdát, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A havi adásvételek átlagos mennyisége immár második hónapja alakul korábban sosem látott szinten, 79 ezer körül.

2024. június 19.

Adathalász SMS-ekre figyelmeztet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Adathalász SMS-eket küldenek csalók látszólag a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. nevében, a rövid szöveges üzenetben útdíjtartozásról értesítik a felhasználót, és azt kérik, hogy jelentkezzen be az SMS-ben érkezett linken – hívta fel a figyelmet a szolgáltató.