A lakásbiztosítások beköltöznek a jelzáloghitelekbe, érdemes körülnézni
A jelzáloghitelek thm-jében a jövőben fel kell tüntetni a kölcsönhöz kötelező lakásbiztosítás díját. A hitelfelvevőknek azonban nem muszáj rábólintaniuk arra a konstrukcióra, amit ajánlanak nekik. Érdemes körülnézniük a piacon, hogy melyik lakásbiztosítás a legkedvezőbb a számukra a díjat és a szolgáltatásokat tekintve – derül ki Netrisk.hu összeállításából.
Májustól a jelzáloghitelek teljes hiteldíjmutatójában szerepeltetni kell a lakásbiztosítás díját is, de nem mindegy, milyen biztosítás, konstrukció tartozik az adott kölcsönhöz – hívja fel a figyelmet a Netrisk.hu.
Lehet és érdemes is válogatni
„A lakásbiztosítás a jelzáloghiteleknél kézenfekvő elvárás a kölcsönt nyújtó bankok részéről, hiszen ez egy káreset esetén, az ingatlanban keletkezett kárra fedezetet nyújt a banknak és az ingatlantulajdonosnak is. Előfordulhat azonban, hogy a lakáshitelhez kötött, egyszerűbb konstrukció kár esetén nem feltétlenül nyújt teljes körű kártérítést a tulajdonos számára vagy nem felel meg maradéktalanul az igényeknek. Az ilyen biztosítást nem muszáj elfogadni” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: „A hitelfelvétel esetén érdemes alaposan megnézni az elérhető lakásbiztosítási kínálatot, és átgondolni, hogy a biztosítás mekkora értékre szól, milyen ingóságok szerepelnek benne. Azaz fontos azt a verziót kiválasztani, amelyik a díjak és szolgáltatások arányában a legjobb megoldás.”
Feljebb kapaszkodtak a díjak
A szakember azt is elmondta, hogy az elmúlt években a lakásbiztosítások díja emelkedést mutatott: az elmúlt években fokozatosan emelkedett a Netrisknél kötött lakásbiztosítások átlagdíja, tavaly például meghaladta a 34 ezer forintot, ami 11 százalékos drágulásnak felel meg éves összevetésben.
2018-ban az átlagdíj több mint 24 ezer forint volt, egy évvel később pedig 26 ezer forint felé emelkedett. 2020-ban közel 28 ezer forint volt már az átlagdíj, majd 2021-ben átlépte a 30 ezres szintet, a múlt évben pedig meghaladta a 34 ezer forintot, vagyis közel 11 százalékkal nőtt éves szinten. Az átlagdíjak emelkedése Besnyő Márton szerint részben a lakások drágulásával magyarázható, de szerepet játszik benne az is, hogy az építőipari anyagok ára is emelkedett és a munkát elvégző szakemberek bére is nőtt, ami a károk rendezésekor jelenthet nagyobb kiadást.
Forrás: Netrisk sajtóközleménye
