Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magas energiaárak a legfontosabb téma az uniós energetikai és környezetvédelmi miniszterek háromnapos találkozóján, amely a francia elnökség egyik nyitórendezvénye – mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Miután az energiaárak jelentősen megugrottak világszerte, a hatósági árak és a rezsicsökkentés témaköre minden uniós országban kiemelt kérdés lett.
A hazai rezsicsökkentési programmal Magyarország jó példát tud mutatni azoknak a tagállamoknak, amelyek gondolkodnak a hatósági árak bevezetésén, a végső kisfogyasztók megvédésén – jegyezte meg az államtitkár.
Azokban az országokban, ahol nem vezettek be hatósági energiaárakat, „durva és elrettentő” áremelkedések következtek be – hangsúlyozta, példaként Hollandiát megemlítve, ahol 8-9 hónap alatt a villamosenergia ára 144 százalékkal nőtt.
A rendezvény keretében a szakma keresi a megoldást arra, hogy mit lehetne tenni a magas energiaárak letörése érdekében; Magyarország álláspontja az, hogy egyebek közt fontos lenne a kvótakereskedelmi rendszer különböző anomáliáit megszüntetni.
Hosszabb távon segíthet kordában tartani az energiaárakat, ha elfogadják az Európai Bizottság legutóbbi, szilveszter napján megjelent javaslatát, melynek értelmében a nukleáris energia és a földgáz fenntarthatónak minősülne, ezáltal hozzájárulhatna a klímaátmenethez. „A 2050-es klímasemlegességet a nukleáris energia nélkül nem gondolom, hogy el lehet érni” – fogalmazott az államtitkár.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a megújuló energiák szerepének növelése érdekében fejlesztésekre van szükség, meg kell erősíteni a hálózatokat, hogy be tudják fogadni a megújuló forrásból származó energiákat.
A találkozó másik témaköre az energiahatékonyság és a jövő technológiái voltak, így például a hidrogén alapú megoldásokról is szó esett. Magyarország tavaly májusban elfogadott egy hidrogénstratégiát, amelynek gyakorlatba ültetése jelenleg zajlik.
„A magas energiaárak is rámutattak arra, hogy nem lehet a lakosságot túlterhelni, Magyarország éppen emiatt nem támogatja, hogy a közlekedés és az épületek is bekerüljenek a kvótakereskedelem alá” – jelezte az államtitkár.
A rendezvényen Steiner Attila bemutatta, hogy Magyarországon milyen programok zajlanak a zöld átmenet jegyében. A 200 milliárd forintos keretösszegű napelemes pályázat például az átlagjövedelem alattiaknak nyújt segítséget megújuló energiarendszerek kiépítésében.
(MTI)
