Vírus előtti szinten a konjunktúraérzet Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mind a lakosság, mind a vállalkozások körében javuló konjunktúraérzetet mért a Századvég Konjunktúrakutató januárban.
A -100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági konjunktúraindex értéke -4,2-ről -2,2-re, míg a vállalatoknál -3,7-ről -0,1-re emelkedett, ami a legkedvezőbb érték a koronavírus 2020. márciusi megjelenése óta, és nem tér el érdemben a vírus előttitől sem – ismertette hétfői közleményében a konjunktúrakutató.
Az infláció, az energiaárak és a szállítás a kockázatok közt
A lakosságnál a vírus megjelenése óta csak egyszer, 2021 októberében volt kedvezőbb a mutató. A lakossági konjunktúraérzet további javulásához szükséges lesz az infláció érdemi fékeződése és az inflációs várakozások javulása – tették hozzá.
A vállalatoknál meghatározó lehet a következő időszakban az energiaárak, a szállítási nehézségek és az alapanyaghiány alakulása, a szolgáltató ágazatoknál pedig a koronavírussal kapcsolatos helyzet változása. Ezek kedvező módosulása segítheti a konjunktúraérzet további javulását.
A lakossági konjunktúraindexben a legmagasabb továbbra is a foglalkoztatási helyzetet leíró alindex +8,8 pontos értéke, amely érzékelhető javulást jelent az előző havi +6,2-hez képest. A legnagyobb mértékű javulás az előző hónaphoz viszonyítva a gazdasági környezet megítélésében következett be: az index értéke -5,9 pontról -2,1 pontra emelkedett. Nem sokkal marad el ettől az anyagi helyzet javulásának számottevően emelkedő értéke sem, ennek decemberi -3,8 pontos értéke januárra -0,3-re változott. A legkedvezőtlenebb értékek az inflációs folyamatok megítéléséhez köthetők, az index értéke itt az előző havi -47,4 után -61,1-re csökkent. A következő egy évben várható 4-5 százalékos inflációra a megkérdezettek közül a decemberi 19,9 százalék után 20,9 százalék számít, míg ezt meghaladó pénzromlást 40,7 százalék helyett 47,7 százalék valószínűsít.
A vállalati felmérésben a legnagyobb mértékű pozitív változás az üzleti környezet megítélésében történt, az ezt leíró alindex értéke nagymértékben, -2,6-ről +2,6-re változott az előző hónap óta. A legkedvezőbb továbbra is az iparági környezet megítélése, ám itt is érdemi javulás történt, +10,6-ről +15,4-re. A gazdasági környezet indexe -7,2-ről -2,2-re, míg a termelési környezeté -5,3-ről -2,5-re emelkedett.
Kevesebben számítanak romló állapotokra
A vállalati felmérésben érdemben javult a következő 1 évre várható gazdasági folyamatok megítélése. Míg decemberben a vállalatok 12,0 százaléka valószínűsített jelentős romlást, addig januárban már csak 8,6 százalék. A változatlan gazdasági helyzetet prognosztizálók aránya alig változott, januárban 24,5 százalékot tett ki. Kismértékben javuló gazdasági helyzetet az előző havi 28,8 százalék után 30,8 százalék várt, míg jelentősen javulót 5,4 százalék után 6,7 százalék.
Javultak a következő 12 havi termeléssel kapcsolatos várakozások is. Míg decemberben még 3,0 százalék számított jelentősen, 12,0 százalék pedig kismértékben csökkenő termelésre, addig januárban ez a két arány 1,7, illetve 8,7 százalékra esett vissza. A változatlan termelést várók aránya 40,8 százalékról 39,3 százalékra csökkent, míg a kismértékű növekedést prognosztizálók aránya 36,2 százalékról 39,1 százalékra, a jelentős bővülést prognosztizálóké pedig 4,0 százalékról 6,5 százalékra emelkedett.
(MTI)
