A magyar cégek is veszélyben vannak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Főleg a hazai építőipari cégeket viseli meg a gazdasági környezet romlása; és a gépipari cégek helyzete is romlik.

A pénzügyi válságot közvetlenül megelőző, ma már lassan csak boldog békeidőként említhető évekről ad pillanatképet a Coface és a Világgazdaság közös elemzése. Magyar Klasszisok című elemzés rámutat, hogy a cégek ebben az időszakban még képesek voltak gyorsan növekedni, a belőlük összeállított top 200-as ranglistából néhány igen fontos következtetés levonható az azóta kibontakozó új tendenciákat figyelembe véve.

Különösen az építőipari cégek helyzete érdekes, hiszen a 2006 előtti esztendőkben az erőteljes nemzetközi építőipari konjunktúrába belesimult a hazai iparág növekedése is, erre csak ráerősített 2002-től a jelzáloghitelek állami támogatásának megemelése, majd a deviza-jelzáloghitelek (itt gondolva főleg a svájcifrank-alapúakra) robbanásszerű elterjedése miatt fellendülő lakásépítési láz.

Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója úgy véli, a cégek helyzetét a 2007-es megszorítások és a 2008-ban kiteljesedő válság alapvetően befolyásolta, így könnyen lehet, hogy építőipari cégek már nem jelennének meg az országos top 200-as ranglistán, de semmiképpen nem olyan jelentős arányban, mint 2006-ban, míg az ágazati listáknál az eredményességi mutatók várhatóan jóval szerényebbek lesznek ebben az iparágban a 2008-as számok alapján.

Az országos rangsorból jól látszik a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és kereskedelmi cégek viszonylag nagyobb aránya, de Magyarország esetében ez messze nem számít túlkoncentráltságnak. Az országigazgató szerint a gépiparban nehezen érvényesülhetnek a magyar középvállalkozások, ugyanis ez egy meglehetősen tőkeigényes terület, miközben a magyar vállalkozásoknak talán itt kell a legnagyobb versenyre számítaniuk a külföldi multinacionális cégek részéről.

A hazánkba betelepült külföldi vállalatokra sajnálatosan jellemző, hogy jóval kevésbé integrálódtak a magyar gazdaságba, mint az jó lenne, vagyis lényegesen kevesebb magyar beszállítóval dolgoztatnak, mint tehetnék vélekedik Dercze Zoltán. Hozzáteszi: ugyanakkor éppen ez jelenthet most az egész világgazdaságon minden ágazaton és országon átgördülő válsággal szemben némi immunitást. Ugyanis a nagyobb exportkitettségű többnyire nyugati vállalatok és azok beszállítói gyorsabban és mélyebben érzik majd meg a recesszió hatásait, mint a belpiacra termelő vállalkozók.

Érdekes lesz megvizsgálni, hogy a cégek mit tudnak teljesíteni egy radikálisan megváltozott gazdasági környezetben, erre a 2008-as adatok alapján kaphatunk választ 2009 folyamán. Az elemzés azt is jól mutatja, hogy jelenleg is megvan a földrajzi túlkoncentráltság a hazai gazdaságban, amely a teljes 20. század országképére rányomta a bélyegét, igaz, a múlt rendszerben még rá is segítettek a fővárosi fejnehéz gazdasági szerkezet kialakulására. Erre mutatott rá a pár héttel korábbi Coface Világgazdaság régiós elemzés is, ahogyan ezt igazolja a jelenlegi Magyar Klasszisok top 200-as lista, s a részletes ágazati elemzés is ezt tükrözi vissza.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Töretlen tendencia – csökkenő cégszám, csökkenő alapítási kedv

Csökkent a cégszám áprilisban is az OPTEN adatai szerint. Kétezer alatt az új vállalkozások száma. Minden második vállalkozás felszámolással szűnt meg. Az új eljárások során öt cégből négy felszámolással vagy kényszertörlési eljárással érintett.

2024. május 17.

Így működnek majd a távfelügyelt boltok

A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.