Büntetés büntetés hátán? Jövőre tovább romolhat az adózók helyzete!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem egyszer került már szóba idén, hogy az adóreformok keretein belül bővülne az APEH jogköre. Ez többek szerint aggályos, mert a vállalkozások és a magánszemélyek kezébe nem kerül új eszköz, amivel bizonyíthatják igazukat, így könnyen lehet a dolog vége valamilyen szankció. Nézzük, mit kaphatunk, ha elkap az adóhatóság…

Mulasztási bírság

Először is a mulasztási bírság az, amit mindenki ismer és sok vállalkozás kifizeti, ha lebukik valamilyen svindlivel az APEH előtt, majd folytatja tovább az üzelmeket, mert megéri, ugyanis sokszor még mindig lényegesen jobban megéri, ha az adózó kifizetni a bírság összegét, mintha felhagyna a nem szabályszerű tevékenységgel. Ezt azért már a törvényhozók is kezdik belátni, így 2008-tól megemelték a mértékét.

A bírság lényege, hogy valamilyen szabályszegést, vagy mulasztást szankcionáljon, az adott helyzetre jellemző körülmények figyelembe vételével. Így tehát ez szubjektív, és nem objektív bírság, mivel az adóhatóság mérlegelhet enyhítő vagy súlyosbító körülmények mellett.

A bírság összege magánszemélyek esetén maximum 200 ezer forint, vállalkozások esetén maximum 500 ezer forint lehet. Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy azt nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Emellett szintén ekkora bírságot lehet kiszabni be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása vagy korábbi foglalkoztatása, illetve igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt is.

Ezen túl számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő bírsággal büntethető.

Mulasztási bírságot szab ki a hatóság többek között, ha adószám nélkül folytat a vállalkozás adóköteles tevékenységet, nem ad számlát, nem őrzi meg 5 évig az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, feketén foglalkoztat alkalmazottakat, vagy az ellenőrzés időpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik.

Kánikula hadművelet

Csak 2008. június 30-a és augusztus 25-e között a nyugtaadási kötelezettség teljesítését 6522 alkalommal vizsgálták és 992 esetben a vállalkozó, illetve vállalkozás elmulasztotta a bevételének rögzítését (15,2 százalék), míg további 771 esetben a kibocsátott bizonylat nem volt megfelelő.

Az akciós ellenőrzések adatai sokkal jelentősebb eltéréseket mutatnak 2007. évhez viszonyítva, hiszen az előző évben tapasztalt 54 százalékos nyugtaadási mulasztás 2008 nyarára 27 százalékos mértékűre csökkent és ezen belül is számottevően, mintegy a harmadára (36 százalékról 15 százalékra) zsugorodott az ellenőrzöttek közül nyugtát egyáltalán nem adók aránya. A 2007. év akció megállapításaival kapcsolatos 46 ezer forint összegű átlagbírság jelen akció alkalmával közel 180 ezer forintot tett ki és előfordultak maximális, illetve ahhoz közeli bírságok is.

Foglalkoztatott bejelentési kötelezettségének ellenőrzésére 1028 adóalanynál került sor, mely 2131 alkalmazottat érintett. 396 adóalanynál (a vizsgálatok 38,5 százalékában) – 503 magánszemélyt érintően – került sor az előírásszerű bejelentés elmulasztásával kapcsolatos megállapításra. Az értékesített áruk beszerzési bizonylatainak ellenőrzését 938 esetben végeztek a revizorok. A 379 elmarasztaló megállapítás aránya 40,4 százalék. A megállapítások döntő része az áru eredetét a helyszínen bizonylattal igazolni nem tudó adózói magatartásból eredt.

A megállapítással zárult ellenőrzések alapján I. fokon kiszabásra kerülő mulasztási bírság összege várhatóan meghaladja a 476 millió forintot. A bírság kiszabásán túlmenően 384 üzlet lezárását, továbbá 56 esetben a tevékenység felfüggesztését is elrendelte az I. fokú adóhatóság.

Vagyis láthatjuk, hogy nem mindig elég a bírság kiszabása. Az APEH így más szankciókat is alkalmazhat az illegális tevékenységet folytató vállalkozások ellen, amelyek a bírságnál sokkal rosszabbul érinthetik a céget, de sokan erről nem is tudnak, vagy nem gondolnak bele.

Árukészlet lefoglalása

Ha egy cég adóköteles tevékenységet végez adószám nélkül, vagyis illegálisan működik, és az APEH mulasztási bírságot szab ki, akkor a bírság értékéig a hatóság lefoglalhatja a cég árukészletét, mint biztosítékot a bírság befizetésére. Az áru lefoglalásáról a bírság kiszabását megállapító határozatban rendelkezik. Az intézkedésről két tanú jelenlétében jegyzőkönyv készül, és a lefoglalt dolgokat az APEH zár alá veszi, vagy ami még költségesebb, a vállalkozás pénzén elszállíttatja.

Ez a lehetőség kizárólag akkor áll az adóhatóság rendelkezésére, ha a cég engedély nélküli tevékenységet végez. De azért kivételek is vannak, például romlandó árut és élő állatot nem lehet lefoglalni. De ha már lefoglalt az APEH, és a bírságot nem fizeti ki a cég 15 napon belül, akkor bizony eladják az ingóságokat, hogy fedezzék annak összegét.

A lefoglalt ingóságokat az APEH árverésen értékesíti, aminek a menetét már egy korábbi cikkünkben részleteztük (Friss árverési hírek).

Üzletbezárás, tevékenység-felfüggesztés

Ezzel az adóhatóságnak akkor kötelező élnie, ha kiderül, hogy egy cég illegálisan foglalkoztat dolgozókat, nem tudja igazolni a forgalmazott áruk eredetét, vagy egy éven belül kétszer igazoltan nem adott számlát. Ilyenkor 12 nyitvatartási napra bezárják az üzletet. Ha ez újra előfordul, akkor már 30 napra zárható be az üzlet, majd minden további esetben 60 nyitvatartási napra.

A tevékenység-felfüggesztés akkor lényeges, ha az adózónak nincsen olyan üzlethelysége, amit bezárathat az APEH, ilyenkor a tevékenység végzésében korlátozzák a vétő adózót. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok viszont nem alkalmazhatóak, ha a mulasztások között 3 év eltelt.

A bezárásról határozatban kell rendelkezni, és erről értesíteni kell az adózót, de mindenképpen biztosítani kell számára azt az időt, ami alatt a romlandó áruk és élő állatok elszállításáról gondoskodni tud. Ha az intézkedésből harmadik személynek keletkezik kára, akkor a mulasztást elkövető köteles azt megtéríteni.

Kivétel itt is van, ha az adózó a tevékenységét valaki mással egy helyiségben együtt folytatja, és nem különíthető el, hogy ki milyen tárgyakat, stb., használ, akkor az adóhatóság nem zárhatja be az üzletet. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az üzlet a lakásban, vagy attól nem elkülöníthető helységben van.

Vagyis mind a két esetben lehetőség van megoldani azt, hogy az APEH ne tudjon a pénzbírságon kívül szankciókat alkalmazni, így megmarad az eredeti helyzet, hogy a mulasztást elkövető adózó nevetve kifizeti a bírságot, és folytatja tovább a jövedelmező, de illegális tevékenységet.

A cikk teljes terjedelmében elolvasható a Pénzcentrum honlapján.

Forrás: Pénzcentrum

---