A magyarok kockázatos befektetésnek tartják a kriptovalutákat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar befektetők az átlagosnál nagyobb kockázatú befektetési formának tekintik a kriptovalutákat és keveslik a magyar nyelven is rendelkezésre álló információkat a digitális fizetőeszközről – derült ki a Binance, a világ legnagyobb kriptotőzsde platformja és az Opinio piackutató cég reprezentatív felméréséből.

A kriptovaluták iránti lakossági érdeklődés az elmúlt néhány évben jelentősen megerősödött globális szinten, a kutatás azt vizsgálta, Magyarország mennyire követi ezt a tendenciát.

A válaszadók 86 százaléka még sosem használt kriptovalutát. A megkérdezettek 3 százaléka csupán kiegészítő jövedelemszerzés céljából fektet kriptovalutákba, 4 százalék pedig alkalmi felhasználónak tekinthető. A teljes mintában mindössze 1 százalék azok aránya, akiknek a kriptovaluta az elsőszámú bevételi forrásuk.

Azok, akik kerülik a kriptovalutákat azzal indokolják döntésüket,nem elég biztonságos, és adatvédelmi aggályaik vannak velük kapcsolatban. A felmérés szerint, az érdeklődők leginkább arra keresnek választ, milyen hosszútávú befektetési lehetőség rejlik a kriptovalutákban, hogyan adózik az így szerzett jövedelem, milyen hazai és nemzetközi szabályok vonatkoznak a kereskedelemre.

A kriptovalutákkal kereskedők Magyarországon általában a Bitcoint részesítik előnyben (61 százalék), ezt követi az Ethereum (45 százalék). A Bitcoinról azok is hallottak, akik távol tartják magukat a kriptotőzsdéktől. A kriptovaluta-kereskedelemről szóló online kutatás 2022. december első felében készült; a vizsgálatban kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív módon megválogatott 1034, okostelefonnal rendelkező, 18-59 éves korú válaszadó vett részt Magyarországon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.