A magyar befektetők az átlagosnál nagyobb kockázatú befektetési formának tekintik a kriptovalutákat és keveslik a magyar nyelven is rendelkezésre álló információkat a digitális fizetőeszközről – derült ki a Binance, a világ legnagyobb kriptotőzsde platformja és az Opinio piackutató cég reprezentatív felméréséből.
Háromrészes podcast-sorozatunkban a PwC szakértőivel a kriptovaluták adózási és jogi kérdéseiről beszélgetünk. A harmadik részben a kriptovaluták tao- és számviteli kezelésének nehézségeiről van szó, és arról, hogy hol tart a terület nemzetközi és hazai számviteli szabályozása.
Háromrészes podcast-sorozatunkban a PwC szakértőivel a kriptovaluták adózási és jogi kérdéseiről beszélgetünk. A második részben a kriptovaluta-kereskedelem szja-minősítésével foglalkozunk; szó esik az úttörő magyar szabályozásról, és az OECD minapi nemzetközi adatcseréére vonatkozó javaslatáról is.
Háromrészes podcast-sorozatunkban a PwC szakértőivel a kriptovaluták adózási és jogi kérdéseiről beszélgetünk. Az első részében a kriptovalutákra vonatkozó áfaszabályokat tekintjük át. Adásunkban olyan gyakorlati példákat hozunk, amelyekben jól láthatóak a jelenlegi szabályozási hiányosságok, emellett szó esik az uniós bírósági gyakorlatról is.
A virtuális pénzeszközök szigorúbb szabályozásával kell erősíteni a pénzmosás elleni küzdelemben; Magyarország tovább javított a politikai közszereplőkre vonatkozó jogszabályain – közölte a 46 tagú Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) Strasbourgban közzétett jelentésében szerdán.
Az Szja-törvény 2022. január 01-jétől szabályozza az ügyleteket.
A kriptovaluta olyan digitális eszköz, amely csereeszközként vagy – egyre elterjedtebb körben – fizetőeszközként is szolgál. A kriptovaluták virtuális pénzek, matematikai algoritmusra épülnek, fizikai megjelenéssel nem bírnak. A kriptovaluta lényegében kriptográfiai eszközök segítségével előállított vagyon, amely csak elektronikus megjelenésében létezik, és amelynek tulajdonjogát az adott tulajdonra vonatkozóan a digitális tranzakciók nyilvántartásában tett digitális bejegyzések támasztják alá. Az Adó szaklap cikkében a kriptovaluták, azon belül is még mindig a legismertebb és legnagyobb népszerűségnek örvendő bitcoin adózási kérdéseit mutatja be.
Javában tartanak az személyijövedelemadó (szja)-visszatérítések kifizetéséhez kapcsolódó munkák az informatikai rendszerek felkészítésével – mondta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) vezető államtitkár.
Mérséklődik a szocho adó, amelybe beépül a szakképzési hozzájárulás, könnyebb és olcsóbb lesz az általányadózás, kockázati tőkealap-kezelőknek és tőzsdéknek nem kell különadót fizetniük, az energiaellátók is könnyítést kapnak, míg a kriptodevizákból származó jövedelmeket adóját felezik.
Az átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező fogyasztóknak kockázatos kriptovalutákba (például Bitcoin) fektetni, ugyanis árfolyamuk kiszámíthatatlan, akár bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják ezeket, és a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem felügyeli – hívta fel a figyelmet a jegybank a közleményében.
Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a szlovákiai Novis Biztosító, amely Magyarországon is árulja termékeit és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt hét csütörtökön ideiglenesen felfüggesztette Sensum nevű életbiztosításának forgalmazását – mondta Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.
