A magyarok szerint válságban van az ország
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nőtt azok aránya, akik szerint országunk gazdasági válságban van, és abból a következő tizenkét hónap során nem lábal ki. A legutóbbi negyedik negyedévben száz megkérdezett magyarból nyolcvannyolcan látják válságosnak a gazdaság helyzetét, és közülük 85 százalék gondolja azt, hogy tizenkét hónap alatt nem múlik el a válság. Utóbbiak aránya 3 százalékponttal emelkedett a harmadik negyedévi 82 százalékról. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen ötvennyolc országban, köztük Magyarországon végzett felmérése, 2012. novemberben.
A magyarok 88 százalékához képest nagyobb arányban tartják válságosnak országuk gazdasági helyzetét Európában az olaszok (98 százalék), horvátok (97), portugálok (96), írek (95), továbbá görögök (89). A hollandok aránya szintén 88 százalék, az utánuk következő franciáké pedig 86, míg a belgáké 83 százalék. (Ezekhez a mutatókhoz képest a válaszadók másik, kisebb része nem lát recessziót saját országában).
Magyarországon két évvel korábban, a 2011. negyedik negyedévi kutatás során a válaszadók 91 százaléka érezte válságban a gazdaságot, egy évvel előtte pedig 81 százalék.
A kérdésre, hogy mit gondol, a következő tizenkét hónap során gazdaságunk kikerül-e a válságból, a legutóbbi negyedik negyedévben a recessziót említők 85 százaléka válaszolt nemmel, 5 igennel, további 10 százalék pedig „nem tudom”-mal.
A 2012-es, harmadik negyedévi felmérésnél 89 százalék látta válságban a gazdaságot; közülük 82 százalék nem gondolta, hogy gyorsan kilábal a gazdaság a válságból, 4 százalék viszont optimistán nyilatkozott, míg 14 százalék nem tudta.
Legnagyobb gondot a magyar fogyasztók számára a következő hat hónap során – Európában egyedülálló módon – a hitel jelenti. Minden ötödik honfitársunk (21 százalék) kölcsöntartozása miatt aggódik legjobban. Ebből a szempontból a görögök következnek 17, majd a románok 15, valamint az írek 14 százalékos említéssel.A vizsgált többi európai ország fogyasztói számára a legnagyobb gondot a gazdaság helyzete, a háztartási energia drágulása vagy a munkahelyek biztonsága jelenti.
Nálunk a következő hat hónap legnagyobb gondjai között a hitelt a gazdaság helyzete és a munkahelyek biztonsága követi (16-16 százalékos említéssel). Utánuk az élelmiszerek árának emelkedése következik (10), a gyerekek képzése és boldogulása (8), a háztartási energia árának növekedése (7), továbbá a munka és magánélet egyensúlya (5), egészség (4); egyéb tényezőket összesen a válaszadók 13 százaléka nevezett meg.
„Amíg Európa továbbra is gyengélkedik, Ázsia gazdasága pedig egyenlőtlenül növekszik, addig az USA munkaerő piaca élénkül, és ezáltal akár a globális gazdasági tevékenység javításának motorja lehet 2013-ban” – állapítja meg Dr. Venkatesh Bala, a Nielsen holdinghoz tartozó The Cambridge Csoport vezető gazdasági szakértője.
Európa huszonkilenc vizsgált országában a negyedik negyedévi felmérés során a válaszadók átlag 75 százaléka szerint válságos gazdaságuk helyzete, ahogyan a harmadik negyedévben is. Nincs recesszió, mondja 25 százalék. A pozitív vélemények listáját a negyedik negyedévben Norvégia vezeti, ahol a fogyasztók mindössze 16 százaléka lát válságot hazájában. Kisebbséget alkotnak a pesszimista vélemények Lettországban és Svájcban is, 43, illetve 48 százalékkal.
„Globális összehasonlításban legpesszimistábbak az európai fogyasztók a gazdaság jövőjét illetően” – mutat rá a Nielsen elemzése. „Földrészünkön ugyanis a válságot érzékelők átlag 64 százaléka gondolja, hogy országa nem lábal ki a recesszióból a következő tizenkét hónap során. Arányuk 3 százalékponttal nagyobb, mint a harmadik negyedévi felmérés során. Észak-Amerikában javuló tendenciával, 55 százalék a legutóbbi arány. Ázsiában-Ausztráliában, valamint Latin-Amerikában csak 40 százalék a mutató. Legalacsonyabb pedig Közép-Keleten és Afrikában, ahol a válaszadók 36 százaléka véli úgy, hogy országában a válság tizenkét hónapnál tovább tart.”
