A miniszterelnök tanácsadói gőzerővel készülnek az újraindítási terven Koronavírus


Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint az első szakasz már elindult, míg a második áprilisra, a harmadik júliusra várható.

A bértámogatásban résztvevő csaknem 20 ezer vállalkozásból csupán 1300 az egyéni vállalkozó, miközben a sérülékeny szektorokban közel 56 500 vállalkozás működik, amelynek több mint a fele, 34 ezer az egyéni vállalkozó – nyilatkozta a Figyelő hetilapnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, aki szerint a működését szüneteltető egyéni vállalkozónak szinte semmilyen esélye sincs arra, hogy hitelt kaphasson.

Az otthonteremtés az első szakasz

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kidolgozás alatt lévő hitelkonstrukció keretében a felvehető legfeljebb 10 millió forint hitelösszeg bér, járulék, rezsi, működési költség, valamint készlet finanszírozására egyaránt felhasználható, és az ügyfél által fizetendő éves kamat 0 százalék, a futamideje pedig legfeljebb 10 év – hangsúlyozta.

“Reményeink szerint ebből a pénzből minél többen újra ki tudnak majd nyitni. A hitelfelvétel után el kell telnie pár évnek ahhoz, hogy a vállalkozó megerősödjék, és újra a saját lábára állhasson, ezért szükséges a futamidő elején egy türelmi időszak” – mondta Nagy Márton.

A gazdaság újraindítására kitérve a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója kiemelte, hogy az első szakasz januártól április elejéig tarthat, amikor a legfontosabb lépésként elkezdődik az otthonteremtési program. Az ország épít, sok lakás megújul.

Az áprilistól július elejéig tartó második szakasz a felsőoktatás megújítására, a modellváltására fókuszál. Soha nem látott összegek érkezhetnek az egyetemekre – közölte.

Júliustól indulhat az újraindítási akcióterv harmadik szakasza, ami a nagy fejlesztések elkezdésének időszaka lesz, elsődlegesen a fenntartható zöld közlekedés, energetika, körforgásos gazdaság, digitalizáció, agrár- és vidékfejlesztés területein. Jelenleg gőzerővel folyik a második és harmadik szakaszra való felkészülés – tette hozzá Nagy Márton.

Nem kell teljesen kiegyenlíteni a profitegyenleget

Az EU-hoz történő fenntartható felzárkózásban a beruházások növekedése és a 25 százalékos ráta fenntartása fontos gazdaságstratégiai cél – szögezte el a főtanácsadó. Itt kulcsszerepe van mind a vállalati, mind az állami és mind a családi beruházások ösztönzésének. Az állam fejlesztési forrásokkal segítheti a vállalati, a családi és a saját, tehát állami beruházások ösztönzését – mondta.

Nagy Márton kiemelte, nagyon fontos, hogy úgy kell elkölteni 1 forintot, hogy legalább 1,5 forint összegű GDP-növekedést eredményezzen.

“Ez akkor teljesül, ha a költségvetési és az európai uniós források felhasználásánál hazai iparpolitikai szempontokat érvényesítünk, azaz versenyképes magyar vállalati szektort építünk. Az összes beruházás a 2021-es GDP-növekedés 60 százalékát adhatja” – hangsúlyozta.

Fontos emellett a profitegyenleg zárása, ami a hosszabb távú és az összetett gazdasági célokhoz sorolható. A teljes profitegyenleg hiányának egy részét a felzárkózási szempontok alapján nem célszerű kiegyenlíteni, mert az ugyanis olyan vállalatokhoz és ágazatokhoz kötődik, amelyeknek kifejezetten magas az export-árbevétele. Ide sorolható ágazatok lehet például az autó- és az elektronikai termékek gyártása – közölte.

Ezek nyeresége 2019-ben megközelítette a 1,5 milliárd eurót. Így összességében 5 milliárd euró összegű profitegyenleget célszerű kiegyenlíteni. Ehhez sikeres hazai vállalkozókra van szükség, akik Magyarország területén kívüli befektetéseiken elért profittal ki tudják egyenlíteni a külföldi tulajdonú vállalatok által hazánkban megtermelt profitot – emelte ki a miniszterelnöki főtanácsadó.

(Figyelő, MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 16.

Hogyan kerüljük el a lánctartozást?

Néhány praktikus megoldás, amivel elkerülhetők, illetve megoldhatók a lánctartozás okozta nehézségek az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjétől.

2021. szeptember 16.

Hamarosan változik a cégjog

A módosítás olyan korrekciókat hajt végre a Ptk.-ban, amelyek egyrészt törvényi erőre emelik az elmúlt években kialakult joggyakorlatot, másrészt pedig a társasági jog stabilitását és versenyképességét hivatottak erősíteni – a legfontosabb változásokat dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédje foglalta össze.