Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A lakosság kilenctizede nem vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben. Akik mégis, azokat főként a valódinál alacsonyabb ár motiválta. Az InfoTandem infografikája.
A mögöttünk lévő bő évtizedben még sohasem volt olyan alacsony a hamis termékeket vásárlók aránya Magyarországon, mint 2020-ban, amikor csupán az emberek 11 százaléka számolt be erről. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából a Tárki immár 12 éve vizsgálja a magyar felnőtt lakosság hamisításhoz kötődő attitűdjét, közel ezer fős mintán. A legfrisseb eredmények szerint az idén a nyilatkozók 89 százaléka tehát egyszer sem, további 4 százalék pedig egyetlen alkalommal vett hamisított árut. A fennmaradó 7 százalék emlékezett csak vissza ennél több esetre.
Ami az attitűdöt illeti, a lakosság négyötöde vallja azt, hogy szándékosan nem venne hamis terméket (ez az arány 2016-ban és 2017-ben volt már magasabb is, 84 százalék), 18 százalék pedig bizonytalan a kérdésben: talán vásárolna, talán nem. Azok, akik minden fenntartás nélkül belemennének egy ilyen ügyletbe, mindössze 2 százaléknyian vannak.
Amennyiben termékcsoportonként vizsgálódunk, kiderül: leginkább a ruházati cikkeknél csábulunk el olyan esetben, amikor egy-egy márkás termék utánzata kerül elénk – zömében a piacon vagy az utcán. Ilyen szituációban az emberek 14 százaléka vett ruhát az utóbbi évben. A trend csökkenő, az évtized közepén még 20 százalék körül volt ez a ráta. Illegálisan másolt vagy letöltött számítógépes programhoz 5 százalék jutott hozzá saját bevallása szerint, s hasonló arányt képviselnek a hamis illatszerek, kozmetikumok beszerzői is. Ennél valamivel kevesebben vettek át nem megbízható forrásból származó élelmiszert, míg nem patikából beszerzett gyógyszerért csak 1 százalék fizetett.
Azoknál, akik engedtek a kísértésnek, leggyakrabban az ár volt a döntő tényező: 51 százalkuk azért választotta a hamisítványt, mert olcsó volt. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy 38 százalék azért nem zárkózott el az ügylettől, mert az így beszerzett árucikk minőségével tapasztalatai szerint nem volt semmi gond.
Az idei felmérés tanúsága szerint a fiatalabb korosztály (a 18–39 évesek), illetve a fővárosban élők vettek legnagyobb arányban hamis terméket a júliusi megkérdezést megelőző egy évben. Visszaesett azok aránya, akik szerint a hamisítás veszélyes az egészségre: míg a korábbi években folyamatosan 70 százalék felett volt ez a mutató, addig az idén 62 százalékra süllyedt. A HENT szerint ugyancsak kedvezőtlen tendencia, hogy egyre kevesebben értékelik bűncselekményként a hamisítványok terjesztését: 2020-ban csupán a megkérdezettek 54 százaléka vélekedett így, szemben például a 2010-ben mért 69 százalékkal.
