GDP stagnálás a negyedik negyedévben, a külkereskedelmi forgalom növekedett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2022 negyedik negyedévében 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – erősítette meg csütörtökön második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tavalyi negyedik negyedévben a szolgáltatások euróban számított exportja 18, importja 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,2 milliárd euró volt, 724 millió euróval több a 2021. negyedik negyedévinél.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 0,8 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent. A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölt negyedik negyedévi adathoz viszonyítva nem változott, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex 0,1 százalékponttal mérséklődött – jegyezte meg a KSH

Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 3,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építőipar hozzáadott értéke 0,9 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé a súlyos aszály következtében 32,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,8 százalékkal nagyobb lett. A legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (egyaránt 8,0 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. Az ingatlanügyletek teljesítménye 5,9, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 5,3 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értékének volumene 3,6 százalékkal nőtt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2,4, az információ, kommunikáció 1,4, az oktatás 3,5 százalékkal bővült. A kereskedelem teljesítménye 1,3, a közigazgatásé 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A bruttó hazai termék 2022. negyedik negyedévi, 0,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 0,5, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás (egyaránt 0,5 százalékponttal) növelte a GDP-t. A növekedést 1,0 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének, valamint 0,9 százalékponttal a termékadók és -támogatások egyenlegének csökkenése.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,1 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,2 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 4,5 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,6 százalékkal mérséklődött.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,7 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedik negyedévben 8,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene csökkent. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban továbbra is emelkedett, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.

A bruttó felhalmozás 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 0,2 százalékkal mérséklődött.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 998 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (9,8 százalékkal) bővült, mint az importé (9,2 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 8,5, míg a behozatal 8,3 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában az export 15,6, az import 15,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A GDP 2022. negyedik negyedévi, 0,4 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 0,5 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 0,6 százalékponttal lassította azt. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.

A harmadik negyedévhez mért 0,4 százalékos csökkenésen belül a mezőgazdaság teljesítménye 6,6, az építőiparé 2,1, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal nőtt, az iparé 0,5 százalékkal mérséklődött.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,3 százalékkal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás volumene nem változott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,8 százalékkal csökkent. A külkereskedelemben az export volumene 0,9, az importé 1,4 százalékkal csökkent.

2022-ben a GDP értéke folyó áron 66 387 milliárd forint volt, volumene 4,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A naptárhatással kiigazított adatok alapján is 4,6 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.

A termelési oldalon az ipar hozzáadott érték 5,4, az építőiparé 3,0, a szolgáltatásoké 7,2 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé 31,2 százalékkal kisebb lett. A GDP növekedéséhez a szolgáltatások 4,1, az ipar 1,0, az építőipar 0,2 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 1,0 százalékponttal csökkentette a GDP növekedését.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 6,0 százalékkal emelkedett, a közösségi fogyasztás 0,2 százalékkal mérséklődött. A bruttó felhalmozás 1,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal bővült. Az export volumene 10,3, az importé 9,5 százalékkal nőtt. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,5, a bruttó felhalmozás 0,4, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,7 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.

A tavalyi negyedik negyedévben a szolgáltatások euróban számított exportja 18, importja 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,2 milliárd euró volt, 724 millió euróval több a 2021. negyedik negyedévinél – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.

Az előző negyedévhez képest az export 6,1 százalékkal csökkent, az import 0,7 százalékkal nőtt, a többlet pedig 536 millió euróval kevesebb volt. A tavalyi negyedik negyedévben a szolgáltatásexport értéke 7,6 milliárd euró (3,1 ezer milliárd forint), az importé 5,4 milliárd euró (2,2 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 2,2 milliárd eurót (897 milliárd forintot) tett ki.

A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 711, a turizmus 611, az üzleti szolgáltatások pedig 497 millió euróval járultak hozzá a negyedik negyedéves aktívumhoz. Szolgáltatásexport 63, az import 70 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolították le, ebben a viszonylatban 991 millió eurós többlet keletkezett.

Az első számú partner továbbra is Németország, amelyhez az összforgalom 19 százaléka kapcsolódik. A második legfontosabb Amerikai Egyesült Államok 9,5, míg a harmadik helyen álló Ausztria 7,3 százalékkal részesedett a kereskedelemből.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 47 százalék (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 25 százalék) volt, ezt követte a szállítási szolgáltatások 29, majd a turizmus 15 százalékos részesedéssel. Import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 57 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 33 százalék), miközben a szállítási szolgáltatások 28, a turizmus 10 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

A negyedik negyedévi aktívum 724 millió eurós növekedése elsősorban az üzleti szolgáltatások egyenlegének 442 millió eurós javulásával magyarázható. Aktívumunk az európai uniós forgalomban közel a kétszeresére emelkedett, 494 millió euróval vált kedvezőbbé, amelyhez jelentősen hozzájárult a legfontosabb partnerünkkel, Németországgal szemben regisztrált többlet 152 millió euró értékű növekedése.

Az EU-n kívüli országok esetében az aktívum 230 millió euróval, 24 százalékkal nőtt. A legnagyobb, 104 millió eurós növekedést az Amerikai Egyesült Államok viszonylatában regisztrálta a KSH. 2022-ben kivitel értéke 29,5 milliárd euró (11,6 ezer milliárd forint), a behozatalé 20,4 milliárd euró (8,0 ezer milliárd forint) volt. A kivitel értéke 28 százalékkal (6,5 milliárd euróval), a behozatalé 20 százalékkal (3,4 milliárd euróval) bővült.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.