A németországi cégek magyar beszállítóit is érinti az új német átvilágítási törvény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok magyar cégnek okozhat jelentősebb többletadminisztrációt a német vállalatok ellátási láncának átvilágítására vonatkozó, Németországban januártól hatályos törvény, amely a megkérdőjelezhető módon termelő beszállítók kiszűrését és fejlesztését célozza – hívta fel a figyelmet a KPMG nemzetközi tanácsadó cég csütörtöki közleményében.
A rendelkezés célja, hogy biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását és a környezeti károk csökkentését az ellátási lánc szereplőinél, ezért a Németország felé irányuló 11 000 milliárd forintos magyar exportot előállító cégek egy részének fel kell készülnie az előírt átvilágításra – tették hozzá. A hazai és külföldi – köztük magyar – beszállítók arra számíthatnak, hogy a német vállalatok hamarosan jelentős adminisztrációval, akár többletköltséggel járó adatkérési, ellenőrzési, folyamatfejlesztési és szerződéses klauzulákra vonatkozó igénnyel jelentkeznek.
A jogszabály a 3000-nél több alkalmazottal rendelkező, Németországban működő, ott központi ügyvezetéssel, fő telephellyel, igazgatási központtal vagy fiókteleppel rendelkező vállalatnál írja elő, hogy köteles kezelni és csökkenteni az emberi jogi, illetve környezetvédelmi kockázatokat a közvetlen és közvetett beszállítóinál. 2024 januárjától bővül a kör, és már mintegy 4800 cégre vonatkozik az előírás, a több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra.
Az új szabályok érintik a német anyacéggel rendelkező magyarországi vállalatok mellett az országban működő német cégek beszállítóit, illetve a Németországba exportáló cégeket is – figyelmeztettek. A Világbank adatai szerint 2021-ben a magyar kivitel 27 százaléka irányult Németországba, így a KPMG szerint egyértelmű, hogy közvetlen vagy közvetett módon több ezerre tehető azon magyarországi vállalkozások száma, amelyek részesei a német beszállítói láncnak, többszázezer alkalmazottat foglalkoztatva.
A törvény részletesen meghatározza az átvilágítás és kockázatelemzés folyamatát. Az emberi jogi kockázatok közé tartozik például a gyermekmunka, kényszermunka, az egyenlőtlenség és megkülönböztetés, a bérek visszatartása, az embertelen és megalázó bánásmód, a kollektív dolgozói érdekérvényesítés megnehezítése. A környezetvédelmi kockázatok között van a káros melléktermékek és hulladékok ártalmatlanításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos mulasztás, különös tekintettel a higanytartalmú termékek gyártására és felhasználására és a higanyhulladék kezelésére, valamint vizsgálják a veszélyes hulladékok exportját és importját.
A jogszabály kitér arra is, hogy a cégek milyen hatósági ellenőrzésekre, intézkedésekre, szankciókra számíthatnak – írta a KPMG . A büntetés szigorú, akár 8 millió eurós, vagy 400 millió euró feletti árbevételnél még ennél is magasabb, az árbevétel 2 százalékának megfelelő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak azokra, akik nem tartják be az előírásokat, a szabályszegőket pedig a közbeszerzésekből is kizárhatják.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Magyarországon működő vállalatoknak emellett várhatóan két éven belül még szigorúbb követelményeknek kell majd megfelelniük. Már az Európai Parlament előtt van ugyanis az Európai Bizottság tavaly februárban benyújtott javaslata egy új európai uniós irányelv elfogadására, amely a több mint 500 – bizonyos nagyhatású iparágaknál több mint 250 munkavállalót alkalmazó – vállalatokat arra kötelezné, hogy a német törvényben foglaltaknál is szigorúbb kritériumok alapján felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat.
(MTI)
