A pénzügyi csaló és változatos módszerei


Pénzügyi informatikai rendszer karbantartására hivatkozva egy férfi egy önkormányzati gazdasági ellátó szervnél csalárd belépést követően 47 millió forintot utaltatott át saját magának. Más esetben egy iskolánál hivatkozitt államháztartási ellenőrzésre. A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség vádat emelt egy büntetett előéletű 34 éves férfival szemben, aki változatos módszerekkel csapott be másokat, és tett szert több tízmillió forintos haszonra – közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn.

A közlemény szerint a férfi több ismerősének is azt mondta, hogy nagykereskedelmi értékesítőként dolgozik egy távközlési cégnél, ahol beosztása révén jelentős kedvezménnyel tud mobiltelefont szerezni akár saját használatra, akár befektetési célból.

Azt állította például, hogy egy telefonszaküzlet bezárása miatt a teljes árukészletet kedvező áron fel tudná vásárolni, majd azt magasabb áron értékesítené, megduplázva a sértettek pénzét.

Megtévesztett ismerőseitől vagy direkt a készülékekre, „befektetésre” kérte el a pénzt, vagy kölcsönöket vett fel, amelyek visszafizetésére nem volt módja.

A férfi egy alapítványtól úgy csalt ki közel másfél millió forintot, hogy laptopok eladására hivatkozva 2,8 milliós hasznot ígért, azonban az átvett összeget nem a kitalált befektetési célra fordította. Később hasonló indokokkal az alapítvány vezetőjét külön megkárosította 300 ezer forinttal.

A vádlott egy közintézmény gazdálkodási részlegéhez telefonon azzal jelentkezett be, hogy egy óra múlva informatikai ellenőrzést kapnak. Ezután megjelent és előadta, hogy az államkincstári átutalási rendszerrel kapcsolatban karbantartási, kártyahitelesítési és -aktualizálási feladatokat kell végrehajtania. Miután így biztosították számára a rendszerhez való hozzáférést, a jogellenesen megszerzett adatokkal a férfi 38,7 millió forintot utalt át édesanyja számlájára, közleményként forgótőke-visszapótlást megjelölve.

Mint írták, 2022 tavaszán a férfi az édesanyja lakását álnéven kiadásra hirdette meg a közösségi médiában, és hat különböző sértettől is vett át bérleti díj és kaució címén összegeket, azonban a lakást különböző okokra hivatkozva mégsem adta ki részükre, és az nem is állt szándékában.

A legfajsúlyosabb csalásnak az ügyészség azt nevezte, amikor a férfi szintén pénzügyi informatikai rendszer karbantartására hivatkozva egy önkormányzati gazdasági ellátó szervhez ment, ahol a csalárd belépést követően 47 millió forintot utaltatott át saját magának.

A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség a jelenleg letartóztatásban lévő férfit 14 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével és 2 rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével vádolja, és vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását, illetve azt is indítványozza, hogy egy korábban, szintén csalás miatt – felfüggesztve – kiszabott 2 éves büntetés végrehajtását rendelje el a bíróság – áll a közleményben.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.