A recesszió hatása a transzferárazásra 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A globális recesszió olyan turbulens környezetet teremtett, melyben a túlélés a gyorsan meghozott, napi döntések sikerességén múlik. A vállalati működés legrövidebb távon változtatható tényezője az eladási ár, ami ettől a vállalati alkalmazkodás egyik kulcsdimenziójává válik. …

Az amerikai jelzálogpiaci válság globális recesszióvá fejlődése jelentős kihívásokat tartogat a transzferárazással foglalkozó szakemberek számára. A multinacionális vállalatcsoportok hitelszűkülésre és globális keresletcsökkenésre adott válaszai, és az ezek hatásait tompítani hivatott kormányzati beavatkozások, együttesen olyan turbulens környezetet teremtenek, melyben a túlélés a gyorsan meghozott, napi döntések sikerességén múlik. A vállalati működés legrövidebb távon változtatható tényezője az eladási ár, ami ettől a vállalati alkalmazkodás egyik kulcsdimenziójává válik. Felmerül azonban a kérdés, hogy miképpen bizonyítható az alkalmazott ár-szokásos piaci volta azokban az esetekben, amikor az árváltozást nem konkrét – és bizonyítható – piaci információkra alapozták, hanem a környezet gyors változása, vagy a társaság ilyen irányú várakozása kényszerítette ki.
Ebben, a napról napra változó környezetben a szokásos piaci ár meghatározásához olyan – az OECD irányelvekre támaszkodó – új technikák kialakítása szükséges, amelyek alkalmassá teszik a hagyományos és egyéb módszereket a megnövekedett kockázati szint kezelésére.

A kockázatkezelés területe – funkcionális analízis

Az OECD olyan transzferár dokumentáció készítését javasolja, amely segít a szokásos piaci ár meghatározásában és ellenőrzésében. A dokumentáció négy nagy tartalmi egységre bontható:

  • a felek bemutatása,
  • az ügylet piacának bemutatása és elemzése,
  • a megvalósult ügylet bemutatása és mélyreható elemzése (funkcionális analízis),
  • az ügylet szokásos piaci árának meghatározása.

A fenti négy egység közül legközvetlenebbül piac elemzését és a funkcionális analízist érinti a recesszió. Ez utóbbiban – amelynek elsődleges célja az ügyletek összehasonlíthatóságának vizsgálata és alátámasztása – olyan tényezők kerülnek bemutatásra, mint

    „…a költségek, az árak vagy a készletek változásának kockázata, a kutatásfejlesztés sikerének vagy kudarcának kockázata, a pénzügyi kockázatok, ideértve az árfolyam- és kamatláb változások kockázatát, a hitelezési feltételekben rejlő kockázatok, a gyártói felelősség kockázata, az eszközök vagy létesítmények tulajdonjogához kapcsolódó üzleti kockázat.”

A gazdasági válság hatására e területek mindegyikén jelentősen növekszik a bizonytalanság, valamint eddig gyakorlati okokból figyelmen kívül hagyott, új kockázatok válnak relevánssá. Az utóbbi évek, évtizedek gyors fejlődése közepette a kockázatelemzés minden területén – így a banki gyakorlatban is – evidenciaként kezelték, hogy a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjai a szervezeti kapcsolataik és tulajdonosi körük révén, átlagon aluli kockázatot hordoznak. A recesszió beköszöntével mindez megváltozott. Ma már könnyen elképzelhető, hogy egy nagynevű vállalat pénzügyi nehézségei miatt valamely tagját nem menti meg a felszámolástól. Nem tekinthetünk ezért el az ügyletben résztvevő felek fizetőképességének és a piaci kilátásaikban rejlő kockázatainak a korábbiaknál mélyrehatóbb elemzésétől.

Az adatbázisok használhatósága

A hazai és nemzetközi gazdasági helyzet hirtelen változása elengedhetetlenné teszi néhány, a tanácsadók által eddig rutinszerűen alkalmazott módszer felülvizsgálatát.
A költség és jövedelem, valamint a viszonteladási árak módszeréhez használt adatbázisok (AMADEUS, DATAX) természetükből fakadóan korábbi időszakok adatait feldolgozva adják meg a különféle jövedelmezőségi mutatókat, amelyeket a tanácsadók előszeretettel tekintettek elvárható jövedelmezőségnek. A kiegyensúlyozott gazdasági növekedés időszakában, ahol a vállalatok hosszú távú stratégiájuk megvalósításán fáradoznak, az adatok avulása nem jelentős, így használatuk sem jelent túlzott kockázatot. 2008. októberétől azonban az adatbázisokból nyerhető adatok már nem vetíthetők ki közvetlenül a jövőre, így elkerülhetetlen a funkcionális- és piacelemzéshez igazodó korrekciók elvégzése.
A páneurópai adatbázisok esetében szintén problémát okozhat annak a gyakorlatnak a fenntartása, amely a magyarországi vállalkozások elvárt jövedelmezőségét a hasonló tevékenységű európai vállalatok mutatóinak figyelembe vételével határozza meg. Mert míg Európában a recesszió hatásainak csökkentésére adott kormányzati válaszok többsége a kereslet fenntartását szolgálja, addig Magyarország az államháztartás stabilitásának elérését tűzte ki célul. A gazdaságpolitika ilyen jelentős eltéréseiből fakadó különbségek várhatóan komoly eltérést okoznak a nemzetközi színtérről kiválogatott vállalatok, és a hazai társaságok iparági átlagai vonatkozásában.

Kerényi Máté Fülöp

KOLCHIS Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.