Hitelínség idején


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A kis- és közepes vállalatok részéről például biztosan nagyobb az igény a hitelekre, mint amit a bankok ki tudnak elégíteni” – nevezte meg egy interjúban Felcsúti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke a mostani gazdasági válság egyik vesztesnek tűnő csoportját.

Kölcsön azért van, csak nem a korábbi feltételekkel. Németh László, a K&H Bank igazgatója szerint például náluk átlagosan 2 százalékkal drágultak a kkv-hitelek kamatai, alapvetően azért, mert a bank is ennyivel borsosabb áron tud külső forrásokat szerezni. Az OTP Banknál a mikro- és kisvállalkozói devizakölcsönök kamatai 1–2,5 százalékkal lettek magasabbak, de még a forinthiteleknél is akár 1 százalékos volt az emelés. A középvállalatok átlagosan 1,5–1,75 százalékkal magasabb kamatú hitelekre számíthatnak. Igaz, a tényleges terheket némileg csökkentették az időközben bekövetkezett külföldi jegybanki kamatcsökkentések – hangsúlyozta Kálmán László, az OTP Bank igazgatója.

Egyelőre egyszerűen alig van elérhető kkv-hitel – fogalmazott viszont ezzel szemben lapunknak (bizonyára kissé sarkosan) az egyik hitelközvetítő cég vezetője. Ehhez képest érdekes, hogy a bankok egy része – így a K&H vagy a Budapest Bank – állítása szerint még hitelbírálati gyakorlatán sem változtatott, azaz náluk nincs semmilyen szigorítás.

Egyedi elbírálások

Más pénzintézetek viszont világosan jelzik: a válság miatt óvatos hitelezési gyakorlatra, szigorúbb hitelbírálati, adósminősítési rendszerre kellett átállniuk.

A bankok hiteldöntéseinél – esetleg egyéb, szubjektív elemek rovására – nagyobb súllyal szerepel a vállalkozás megbízható pénzügyi helyzete és üzletvitele, az üzleti terv megalapozottsága, a beszállítói és vevői kör összetétele, koncentráltsága, illetve az adott iparág kockázati besorolása. Míg korábban néhány pénzintézetnél a mikrovállalkozások esetében automatizált (pontozásos, úgynevezett scoringalapú) hitelbírálati rendszer volt érvényben, most többen is nyomatékosan hangsúlyozták közülük: valamennyi kölcsönkérelem esetében egyedi elbírálást alkalmaznak.
Vannak bevallottan különösen kockázatosnak számító ügyfélcsoportok is. Plank Gábor, a Budapest Bank üzletágvezetője ezen iparágak sorából az építőipar mellett a fuvarozást, az autóalkatrész-beszállítást említette, amelyhez a K&H Banknál még az autókereskedelmet tették hozzá.

Átrendeződés

Noha eddig egyetlen bank sem számolt be a problémássá vált – azaz késedelmes visszafizetésű – kkv-hitelek arányának tényleges emelkedéséről, a hitelintézetek egy része más módon is kész a kockázatok előzetes csökkentésére. Az MKB Bank – s vélhetően még jó pár piaci szereplő – így a kölcsön mellé elvárt fedezetek, biztosítéki elemek arányának növeléséről döntött.Míg korábban ugyanis a vissza nem fizetés kockázata alacsonyabb volt ugyanannál a kkv-ügyletnél, addig mára a megváltozott piaci körülmények következtében ez a rizikó lényegesen megemelkedett – jelezte Markhot Eszter, a pénzintézet nagykereskedelmi értékesítése támogatásának vezetője. Ez azzal is jár, hogy ha egy cég már visszafizette korábbi hitelét, s ugyanarra a fedezetre mostanában újabbat kér, valószínűleg már csak alacsonyabb összegű kölcsönt kaphat. A korábbinak megfelelő összeg folyósításához, ha erre mód van, a bankok további kiegészítő fedezet bevonását kérik az ügyféltől.

A hitelintézetek többsége viszont úgy látja: az utóbbi időben maguk a kkv-k egy része is visszafogta hitelkeresletét. Ennek oka nemcsak a magasabb kölcsönteher lehet, hanem az is, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben sokan elhalasztják – korábban tervezett – beruházásaikat. A Raiffeisen Banknál, az OTP Banknál és az Erste Banknál is egybehangzóan arról számoltak be, hogy a hosszú távú hiteligénylések rovására nagyobb hangsúlyt kapnak a rövid, a likviditás fenntartását szolgáló kölcsönfajták, így a folyószámla- és forgóeszközhitelek. Ennek egyik oka a körbetartozás, a követelések lassú teljesülése vagy esetleg értékesítési nehézségek – erősítette meg Tenke Gábor, az Erste Bank igazgatója.Bár az exportőr cégek – elsősorban a döntően hazai alapanyagokból, magas itthoni élőmunka-aránnyal dolgozó vállalkozások, például az élelmiszer-ipari, mezőgazdasági társaságok – elvileg a tartósan gyenge forintárfolyam nyertesei lehetnének, a pénzintézetek egyelőre az ő esetükben sem látnak növekvő hitelkeresletet. A gyenge magyar valuta ugyanis esetükben vélhetően csak a nyári forinterősödés kedvezőtlen hatásait ellensúlyozza, a válság egyéb jellemzőit azonban nem – vélték a bankárok.

Állami segítség

A hitelínség idején maguk a pénzintézetek is az állami könnyítésekkel együtt kínáltak kölcsönprogramokat – így az Új Magyarország (ÚM) Mikrohitel Programot, a kedvezményes forgóeszközhitelt, beruházási kölcsönöket, illetve az ezekhez kötődő hitelgaranciát – ajánlották megoldásként az ügyfeleknek.

Csakhogy a programokhoz még nem csatlakozott hitelintézetek azt is bevallották: a belépés jelentős informatikai és adminisztrációs költségekkel jár, így ezek teljesítése után tudják majd e termékeket kínálni.

Az állami konstrukciókat elsőként már kínáló hitelintézetek viszont máris továbblépnének. Célszerű volna az új, kkv-k forgóeszközhitel-programjának célcsoportját kiterjeszteni például a kereskedelmi szektorra is – fogalmazott Laincsek János, a Raiffeisen Bank kkv-területének vezetője, aki az eddigiek mellé újabb, speciális célú kisvállalkozói forgóeszközprogramok bevezetését is sürgette. Az MKB Banknál pedig úgy vélték: a hitelezéshez nélkülözhetetlen, stabil banki forrásteremtést segíthetné a kamatadó mértékének csökkentése és a hosszú futamidejű befektetések kamatadójának
0 százalékra módosítása.

Forrás: Üzlet & siker


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.