A startupok felrázzák a vállalati környezetet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vállalkozói kedv, a politikai és a befektetői szándék, valamint a megfelelő források rendelkezésre állására van szükség ahhoz, hogy a hazai startup vállalatok maximálisan ki tudják használni a bennük rejlő potenciált – hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Sikeres Fiatal Magyar Vállalatok a Nemzetközi Piacokon című szakmai rendezvényén. Márpedig ezek közül a legtöbb területen kifejezetten jól áll a magyar piac: nincs hiány ötletből, vállalkozói kedvből, és forrásból sem.
A kettős minőségében, egyfelől a JVSZ elnökeként, másfelől a Magyar Telekom (MT) vezérigazgatójaként előadó Chris Mattheisen szerint az egyik leglényegesebb változás ebben a szegmensben az, hogy a munka fókuszáltabbá vált. Erre kiváló példa az MT innovációs laborjaként 2007-ben útjára indított Kitchen Budapest (KIBU) esete, amely kezdetben gyakorlatilag kizárólag a szinte teljesen szabad kísérletezésnek, az új technológiák intuitív, merőben új megoldásokban jelentkező összepárosításának adott teret. A KIBU rövid idő alatt tett szert nemzetközi elismertségre és egy olyan virágzó kapcsolati hálóra, amely kiváló hátteret biztosít saját startup mentor programjához – mondta el Chris Mattheisen. A kezdeti háromszázat is meghaladó projektszám helyett évente már csak 4-6 startup felkarolása jellemző, amelyeknek azonban nem csupán az induláshoz szükséges tőkét, de az eszközparkot és a know-howt is biztosítani tudják, miközben előtérbe került az üzletiesebb gondolkodás és a meglévő piaci igényekre való koncentrálás. A befektető személye legalább olyan fontos, mint a befektetett tőke, hiszen az esetleges szinergiákat csak maximális kooperációban lehet hatékonyan kiaknázni – tette hozzá a JVSZ elnöke.
Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnök-helyettese az állam támogatói szerepének fontosságát hangsúlyozta előadásában, amely véleménye szerint akkor ideális, ha egyfajta katalizátorként tud működni egy lényegében mégis csak önszerveződő startup ökoszisztémában. Korányi László kifejtette: ez nem csupán a megfelelő oktatási, társadalmi és egyéb szükséges keretek kialakítását, illetve azok elősegítését jelenti, de akár állami forrásokat a magánbefektetések ösztönzéséhez a startup-ok legkorábbi fázisaiban. A NIH elnökhelyettese az izraeli és finnországi példákon keresztül nyomatékosította a tényleges kiválasztást a hozzáértőkre bízó, állami forrásokkal támogatott korai fázisú magánbefektetések jótékony nemzetgazdasági és munkahelyteremtő hatását, hangsúlyozva hogy az említett modelleket vizsgáló statisztikákban megfigyelhető a befektetett privát tőke rövid időn belüli megsokszorozódása is. Ez a katalizátor szerep határozottan állami érdek, hiszen az új munkahelyek legnagyobb része új vállalatok formájában realizálódik, továbbá a hazai hozzáadott érték is ezekben a cégekben a legmagasabb. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az így teremtett pozitív példák nagymértékű öngerjesztő hatást fejtenek ki a piacra – tette hozzá az elnökhelyettes.
A pozitív példák fontosságát hangsúlyozta Havas István, az EY vezérigazgatója is, kiemelve hogy a vállalkozási környezet minden esetben csak az érme egyik felét jelenti. Magyarország jellemzően a vállalkozási kedvet vizsgáló Uniós rangsorok alján áll, a vállalkozók félnek a kudarctól, minimális a versenyszellem, alig jellemző a kezdeményező készség és a vállalkozók általános megítélése sem a legjobb. Az EY a Magyarországon is immár 10 éve jelenlévő „Év Üzletembere” díjával éppen ezt a vállalkozói szellemet kívánja erősíteni elsősorban a pozitív példák, az akár nemzetközi szempontból is kiemelkedő sikertörténetek bemutatásával. Ilyen történetekből az utóbbi években nincs hiány, amire jó példa a Ustream. Dr. Fehér Gyula, a vállalat vezérigazgatója azonban óva intett a túlzott könnyelműségtől, hangsúlyozva hogy a startup cégek túlnyomó többsége óhatatlanul elbukik. Az ötlet önmagában kevés, ha az nem társul az ötletgazda megfelelő elhivatottságával, rugalmasságával, kitartásával, illetve ha nem sikerül hozzá megtalálni a megfelelő befektetőt – figyelmeztetett. Elmondása szerint a jó tőkés nem csak a szükséges forrásokat hozza magával, de a know-howt és az elengedhetetlen kapcsolatrendszert is, ugyanakkor óriási önfegyelemre is szüksége van, és engednie kell olykor hibázni a vállalkozót. Hozzátette, jelenleg Magyarország kifejezetten jó irányba halad afelé, hogy egy egészséges startup ökoszisztéma épüljön ki, a kellő figyelem, a pozitív példák, a kiemelkedő szaktudás és a források is egyszerre vannak jelen.
Árvai Péter, a Prezi társalapítója ugyancsak a bíztató folyamatokat emelte ki, hozzátéve hogy nem lehet nem észrevenni azt a hatást, melyet a startup mozgalom a klasszikus vállalati berendezkedésre gyakorolt. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy tradicionális, piacvezető vállalatot egy alig pár éves múltra visszatekintő cég megjelenése gyakorlatilag csődbe vigyen, miközben jelenleg látszódnak példák az efféle piacátrendező folyamatokra. Most először fordulhat elő az, hogy a kreativitás ilyen szinten fel tudja venni a versenyt a tapasztalattal – mondta el Árvai Péter.
A kreatív ötlet pedig nem feltétlenül kell, hogy technológiai területen jelentkezzen, derült ki Oszkó Péternek, a Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójának előadásából. A konferencián három Portfolion-projekt, a Nanushka, a Leonar3Do és a Gravity R&D is bemutatkozott. Oszkó Péter szerint kifejezetten pozitív fejlemény, hogy az utóbbi időben a befektetői oldal felnőtt a feladathoz. Kifejezetten jellemző a tőkealapok közti együttműködés annak érdekében, hogy az általuk felkarolt projektek közti szinergiákat kihasználva fokozottan segíteni, új szintre emelni tudják azokat.
