A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása kötelezetti késedelmet alapoz meg


A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg – a Kúria eseti döntése.


Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 6:186. § (1)–(2) bekezdés.


Ami a tényállást illeti, az alperes mint megrendelő és a felperes mint vállalkozó között alvállalkozási jött létre épületek homlokzati hőszigetelő rendszerei kivitelezési munkálataira. A felek a teljesítési határidőt 2016. július 22. napjában határozták meg. Késedelmes teljesítés esetén a felperes a teljes vállalási ár 0,5%-ával megegyező mértékű napi kötbér fizetésére volt köteles azzal, hogy a kötbér felső határa a nettó vállalási ár 15%-a volt. A felek a szerződést később szóban úgy módosították, hogy a felperes kizárólag az egyik épület vonatkozásában tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, egyidejűleg pótmunka elvégzésében is megállapodtak. Az alperes a szerződést 2016. augusztus 23-án felmondta.

A felperes az alperes 6 587 738 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kötelezését kérte. Az alperes a keresetet nem vitatta, azzal szemben beszámítási kifogást terjesztett elő egyrészről 5 889 288 forint késedelmi és hibás teljesítési kötbér, másrészről 8 015 807 forint a felperes által okozott többletköltség mint kár, harmadsorban 4 508 840 forint üvegkár címén. A felperes a beszámítási kifogást mindegyik tétel tekintetében vitatta jogalapjában és összegszerűségében is. A kötbérigény tekintetében arra hivatkozott, hogy a felek a szerződést előbb közös megegyezéssel módosították, és az az egyik épület vonatkozásában nem maradt fenn, majd a teljes szerződést közös megegyezéssel megszüntették, így kötbérigénnyel az alperes nem léphet fel.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság a követelt összeg megfizetésére kötelezte az alperest, a beszámítási kifogást teljes egészében alaptalannak ítélte. Úgy ítélte meg, hogy a kereset az alperes elismerésére tekintettel alapos. A beszámítani kívánt kötbérigénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felek a késedelmes teljesítés esetére a felperes kötbérfizetési kötelezettségét írták elő. Megállapította, hogy a szerződést az egyik épület vonatkozásában szóban módosították, annak kivitelezési munkáira nézve megszüntették, illetve később a másik épület tekintetében is közös megegyezéssel megszüntetésre került a felek akaratának megfelelő állapot létrejöttével. A bíróság tényként elfogadta, hogy az alperes 2016. augusztus 23-i keltezéssel a felpereshez azonnali hatályú felmondást intézett súlyos szerződésszegésre hivatkozással. Rámutatott azonban, hogy felmondani csak élő szerződést lehet. A bizonyítékok alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy a peres felek között létrejött szerződést közös megegyezéssel már jóval az alperes felmondását megelőzően megszüntették, megszüntetett szerződéshez kapcsolódóan pedig kötbérigény nem érvényesíthető.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes fizetési kötelezettségének mértékét az alperes késedelmi kötbér beszámítási igényének részben helyt adva 3 523 845 forintra leszállította, és az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta.

Alaposnak találta a kereseti kérelmet, tévesnek ítélte azonban az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, miszerint a felek a perbeli szerződést 2016. augusztus elején szóban, közös megegyezéssel megszüntették. A másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a peres felek a szerződést 2016. június 23-án szóban módosították annyiban, hogy a felperesnek az egyik épületre vonatkozó szerződéses kötelezettségét megszüntették, így ezt követően kizárólag a másik épület vonatkozásában kellett eleget tennie szerződéses kötelezettségeinek, és egyidejűleg pótmunka végzésében is megállapodtak. A bíróság meglátása szerint azonban a szerződés megszüntetésére az alperes felmondásával került sor 2016. augusztus 23-án. Szerződés szerint a felperes által elvégzendő munka befejezésének kötbérterhes határideje 2016. július 22. napja volt. A felperes e határidőre a módosított megállapodásnak megfelelően a kötelezettségét nem teljesítette. A felperes ügyvezetője is elismerte, hogy részükről szerződésszerű teljesítésre nem került sor, és a szerződést az alperes felmondta, továbbá az építési naplóban eszközölt bejegyzések is azt támasztják alá, hogy a befejezési határidőt követően a felperes részéről még bizonyos munkavégzésekre sor került. Azt a megállapítást, hogy a felek közös megegyezéssel szüntették volna meg a szerződést, semmilyen peradat nem támasztja alá. Közös megegyezés esetén a feleknek egymással el kellett volna számolniuk, amelyre nem vitásan nem került sor.

A kötbérfizetési kötelezettség körében, a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésére utalva kiemelte, a felperes részéről történt ugyan hivatkozás arra, hogy késedelmét az alperes felróható magatartása okozta azzal, hogy a munkaterületet nem megfelelően adta át, illetve számos esetben visszabontásra kényszerült, amely akadályozta a folyamatos munkavégzést, azonban ezt nem bizonyította, e körben bizonyítási indítványt nem tett, így késedelmét kimenteni nem tudta. Mindezért a kötbérigényt jogalapjában megalapozottnak ítélte. Annak összegszerűsége körében azonban az alperes beszámítási kifogásában foglaltaktól eltérően a módosított vállalkozási díj összegéből indult ki.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint a másodfokú bíróság tévesen és jogszabálysértően adott helyt az alperes beszámítási kifogásának. Úgy vélte, az ítélet sérti a Ptk. 6:186. § (1) és (2) bekezdését, mert a szerződés késedelmes teljesítés esetére írt elő kötbérfizetési kötelezettséget, ugyanakkor az alperes arra tekintettel érvényesített beszámításában kötbérigényt vele szemben, mert a szerződést szerződésszegése miatt felmondta. Az alperes követelése ezáltal nem késedelmi, hanem meghiúsulási kötbér, amelyben azonban a felek nem állapodtak meg.

A Kúria megállapításai

Kizárólag olyan felülvizsgálati hivatkozások vizsgálhatók érdemben, amelyek hiánytalanul megfelelnek a felülvizsgálati kérelem tartalmával szembeni törvényi elvárásoknak. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell ezekkel a tartalmi követelményekkel. A felperes megsértett jogszabályhelyként nem jelölte meg a bíróság bizonyíték-értékelési (mérlegelési) tevékenységét rögzítő adekvát eljárási jogszabályhelyet, így a Kúria a felülvizsgálat keretében a tényállást érintő kérdésekkel, a bizonyítékok értékelésével, mérlegelésével nem foglalkozhatott. Így a felülvizsgálati eljárásban is a jogerős ítéletben rögzített tényállásból kellett kiindulnia, illetve nem érinthette a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásból levont jogi következtetéseket sem, kiemelten a felek közötti szerződés megszűnésének tényére, módjára és időpontjára nézve.

Mindezek alapján alaptalannak találta a felülvizsgálati kérelmet. Nem felülvizsgálható tényként vette figyelembe, hogy a felek szerződése az alperes 2016. augusztus 23-i azonnali hatályú felmondása eredményeként szűnt meg. A szerződésben rögzített teljesítési határidő ehhez képest 2016. július 22. napja volt, amely időpontban a felperes nem teljesített, így késedelembe esett. Meglátása szerint a jogerős ítélet nem sérti a Ptk. 6:186. § (1) és (2) bekezdését és téves a felperes felülvizsgálati érvelése a meghiúsulási kötbérigény érvényesítésével összefüggésben. A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg. A felperes nem vitásan bekövetkezett késedelme és az alperes azonnali hatályú felmondása közötti időszakra értelmezhető a kötelezetti késedelem, így annak szankciójaként a szerződésben kikötött késedelmi kötbérfizetési kötelezettség. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv.V.30.137/2023/4.) a Kúriai Döntések 2024/1. számában 12. szám alatt jelent meg


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Nagy Márton: a kormány 2026-ig 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókhoz

A kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók agráriumban és a válságkezelésben betöltött szerepére, továbbá jelentőségére figyelemmel, a gazdaság élénkítése, a válságok által okozott negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítéséről döntött – jelentette be pénteki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

2024. április 12.

Az ipari termelés 1,8 százalékkal nőtt februárban

2024 februárjában az ipari termelés 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,4 százalékkal emelkedett – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).