A társasági határozat bírósági felülvizsgálata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes által megtartott taggyűlésen hozott határozat hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. alapján. Álláspontja szerint a taggyűlési határozat sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, valamint joggal való visszaélést valósít meg, a tag kizárására vonatkozó szabályok megkerülésére irányul. Az alperes ügyvezetőjének, egyben többségi tulajdonosának a taggyűlési határozattal elérni kívánt célja az volt, hogy a felperes üzletrészének arányát olyan mértékűre szorítsa vissza, hogy a felperes ne tudja gyakorolni a Ptk.-ban biztosított kisebbségi jogokat, így a tagkizárási per szabályainak megkerülésével ellehetetlenítse a felperes tagsági jogainak gyakorlását.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, a másodfokon eljárt ítélőtábla ezt a döntést helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes kérelmében kitért arra, hogy ha a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek vagyonjogi pernek minősülnek, akkor felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is benyújt a Pp. 409. § (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozva. E pontok szerint a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, vagy a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt.

A Ptk. 3:35. §-a szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A felperes szerint a bírósági felülvizsgálat olyan alapvető, társadalmilag jelentős jog, amelynek a jogerős ítéletben való szűkítő értelmezése, valamint alkalmazhatóságának a jogkérdése társadalmi jelentősége indokolja a felülvizsgálatot és igényli a joggyakorlat továbbfejlesztését. Hivatkozott arra is, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvének és a joggal való visszaélés tilalmának a 3:35. §-hoz való viszonyát érintő jogkérdésben még nem került közzétételre olyan tárgyú határozat, amely azzal foglalkozott volna, hogy a formailag szabályszerűen meghozott társasági határozat hatályon kívül helyezését megalapozza-e, ha az sérti a Ptk. alapelvi szintű rendelkezéseit.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. A Pp. alapján a vagyonjogi per fogalma a korábbi gyakorlathoz képest kiegészült azokkal a pénzösszegben nem meghatározható értékű perekkel, amelyekben a perben érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul. A polgári jog ugyanis a felek személyi állapotát, személyiségi jogait és vagyoni viszonyait szabályozza – az utóbbi jogviszonyok tárgyában indított perek is vagyonjogi perek, mert alkalmasak arra, hogy a per által a felek vagyonában változás következzen. A társasági határozat felülvizsgálata iránti per a társaság működésén keresztül a tag vagyoni viszonyait – és nem a személyi állapotát vagy a személyiségi jogát – érinti.

A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat.

A felperes nem adta elő, hogy a társasági határozat felülvizsgálata kérdésében az alapelvek helyét, szerepét illetően a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak vagy széttartónak, és érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg. Arra hivatkozott, hogy Ptk. hatálybalépése óta a jelen per tárgyát képező kérdésben nem született közzétett döntés. Ezért a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot nem látta engedélyezhetőnek.

A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Mivel nem volt korábbi bírói gyakorlat, a Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében sem találta a jogerős végzés felülvizsgálatát indokoltnak.

A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt akkor kerülhet sor a felülvizsgálat engedélyezésre, ha további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok áll fenn. Ha a fél olyan jogkérdés értelmezését kéri, amely a jogegységet, a jogbiztonságot annak csekély jelentősége vagy kisszámú gyakorlati előfordulása folytán nem érinti, a felülvizsgálat engedélyezése nem indokolt. Mivel már a régi társasági jog is hasonló szabályokat alkalmazott a gazdasági társaságok társasági határozata tekintetében, a több évtizede fennálló, lényegében változatlan jogi szabályozás kapcsán a felperes által felvetett jogkérdés a Kúria szerint nem merült fel, holott nagy számban fordulnak a bíróságokhoz a társasági határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetekkel és korábban a Legfelsőbb Bíróság, jelenleg a Kúria elé jelentős számban kerülnek a társasági határozatok hatályon kívül helyezése iránti perek. A felvetett jogkérdés tömeges felmerülése feltehetően a jövőben sem várható.

Önmagában a fél részére értelmezést igénylő kérdések felvetése nem alapozhatja meg a jogerős határozat jogereje feloldásának lehetőségét magában hordozó felülvizsgálat engedélyezését. Elengedhetetlen a felülvizsgálat felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatti engedélyezéséhez, hogy a jogkérdés túlmutasson az egyedi ügy keretein. A felülvizsgálat engedélyezése nem szolgálhat az egyedi ügyekben történt (esetleges) jogszabálysértés kiküszöbölésére. Társadalmi jelentősége az olyan jogkérdéseknek, illetve ügyeknek van, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik, illetve akkor is, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. Az engedélyezési kérelemben hivatkozottak e feltételeknek sem felelnek meg. A felvetett jogkérdés a korábban vázoltaknak megfelelően a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetetten érintőnek nem tekinthető. Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálat engedélyezését megtagadta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.307/2019.) a Kúriai Döntések 2020/9. számában 275. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 18. pont.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A celebek ideje lejárt? Így változik a vásárlói magatartás 2024-ben

Egyre tudatosabb vevők, kevésbé hatnak már rájuk a hagyományos vásárlásösztönző reklámok. A celebek szintén kezdik elveszíteni a befolyásolási képességüket, már a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak igazán a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket – derül ki az EY legfrissebb, 30 országban több mint 23 000 fogyasztó megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 13.

Magyarországon is megnőhet a vállalati visszaélések száma a globális gazdasági lassulás miatt

Egyre több hazai cég lép fel tudatosan a szervezeten belüli korrupció ellen. A világgazdaság lassulása azonban olyan pénzügyi nyomást helyez a vezetőkre és munkatársakra is, ami miatt az etikus működés melletti törekvések ellenére is könnyebben követnek el szabálysértést – mutat rá az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatása.

2024. június 13.

Az MNB 45 millió forintos bírságot szabott ki egy szlovákiai cégre

Az MNB 45 millió forint bírságot szabott ki a révkomáromi (Szlovákia) székhelyű Trust Komarno s.r.o.-ra felügyeleti engedély nélküli követelésvásárlás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan tevékenység további folytatását, valamint feljelentést is tesz – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.