A cégek sorra jelentik be rekorderedményüket – az AutoWallis, a Yettel és a Budapesti Ingatlan ma rukkolt vele előma közölte


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rekordévet zárt tavaly is az AutoWallis: az árbevétel mintegy 40 százalékkal emelkedett, az értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) pedig csaknem megduplázódott – közölte az MTI-nek csütörtökön küldött közleményben a tőzsdei társaság. A cég közgyűlési meghívójából kiderül, hogy az igazgatóság nem javasol osztalékfizetést a tavalyi eredmények után. A Yettel Magyarország Zrt. 2021-hez képest 8 százalékkal magasabb, 211 milliárd forintos bevétellel zárt tavaly, az EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) is csak a különadó miatt csökkent az előző évhez képest – jelentette be Peter Gazik vezérigazgató a társaság csütörtöki sajtórendezvényén, Budapesten. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) adózás utáni eredménye 10,012 milliárd forintra nőtt 2022-ben az előző évi 8,171 milliárd forintról – közölte a BIF a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön. Az igazgatótanács részvényenként 35 forintos osztalék kifizetésére tesz javaslatot az áprilisi 28-i közgyűlésen. A minden várakozást felülmúló MOL 300 Ft-s osztalékot javasolt. Rekordévet zárt az Opus Global Nyrt. és a DélKerTÉSZ is.

Rekorderedmény az AutoWallisnál

A nemzetközi beszámolási szabvány (IFRS) szerinti konszolidált adatok alapján az AutoWallis árbevétele 2022-ben, az iparági átlagot felülmúlva, 39 százalékkal, 270 milliárd forintra nőtt, ami az organikus növekedés mellett a jelentős áremelkedések eredménye. 2022 második negyedévétől a szlovén Avto Aktiv eladásai növelték az árbevételt – közölte a társáság.

A pénzügyi tételektől tisztított, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) 85 százalékkal nőtt, meghaladta a 14,52 milliárd forintot. A cég nagykereskedelmi üzletágában 158,9 milliárd forintra (+43 százalékkal), míg a kiskereskedelmi üzletágában 111,2 milliárd forintra nőtt (+32 százalékkal) az árbevétel.

A régió 14 országában jelenlévő csoport 31 303 ezer gépjárművet adott el tavaly, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A vállalat teljes átfogó eredménye csaknem háromszorosára (+183 százalék) 9,1 milliárd forintra nőtt, így az éves átlagos részvényszámra vetített egy részvényre jutó eredmény a 2021-es 8,95 forintos rekordszintről, 19,27 forintra ugrott.

Az igazgatóság a BÉT honlapján csütörtökön közzétett közgyűlési meghívóban arról tájékoztatta a befektetőket, azt javasolják, hogy a növekedési stratégia megvalósítása érdekében a 2022-es eredmény teljes egészében az eredménytartalékba kerüljön.

„Az AutoWallis Csoport tőkeereje, diverzifikált működése és régiós jelenléte biztosítja, hogy piaci konszolidátorként stabilan növekedjen, miközben 2025-re árbevétele további akvizíciók nélkül is meghaladja akár a 400 milliárd forintot emelkedő hatékonyság mellett, és az évtized végére a közép-kelet-európai régió meghatározó autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatójává váljon” – idézték a közleményben Müllner Zsoltot, az AutoWallis-csoport elnökét.

A 2021-ben felülvizsgált növekedési stratégiában a társaság azzal számolt, hogy 2025-re az árbevétele 400-433 milliárd forint közé, az EBITDA pedig 14-15,2 milliárd forint fölé ugorhat, utóbbit már most elérte a társaság. Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója a közleményben a tavaly lezárt, illetve bejelentett tranzakciók és akvizíciók közül kiemelte a Renault Hungária felvásárlásának lezárását, illetve a flottakezelő Nelson, valamint a JóAutók.hu és az Autó-Licit.hu oldalakat üzemeltető Net Mobilitás Zrt. idén év eleji megszerzését, megjegyezve, hogy az akvizíciók tovább növelhetik az idei eredményt.

A BÉT prémium kategóriájában jegyzett AutoWallis részvényei 93,2 forinton zártak szerdán, a papír árfolyama az elmúlt egy évben 83 forint és 111,8 forint között változott.

Az utóbbi időben több írás is foglalkozott a rekordok hátterével: pl. a portfolio.hu cikke.

Nőtt a Budapesti Ingatlan nyeresége 2022-ben

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) adózás utáni eredménye 10,012 milliárd forintra nőtt 2022-ben az előző évi 8,171 milliárd forintról – közölte a BIF a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön. Az igazgatótanács részvényenként 35 forintos osztalék kifizetésére tesz javaslatot az áprilisi 28-i közgyűlésen.

A 2018 vége óta szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIF) nettó árbevétele éves összevetésben 10,289 milliárd forintra nőtt 2022-ben, az előző évi 4,513 milliárd forintról a közgyűlési előterjesztések között elérhető, a nemzetközi pénzügyi beszámolási szabvány (IFRS) alapján készített jelentés szerint.

A bérbeadásból származó és üzemeltetési díjbevételek tavaly 5,370 milliárd forintra nőttek a 2021-es 3,665 milliárd forintról. Az éves 46,5 százalékos növekedése elsősorban a bérleti szerződésekben rögzített bérleti- és üzemeltetési díj emeléseknek és új, jobb feltételű szerződések kötésének volt köszönhető.

A társaságnál a befektetési célú ingatlanok állománya 2022 végén 71,881 milliárd forint értékben szerepelt a könyvekben, amely több mint 8 milliárd forinttal haladja meg a 2021 év végi szintet. A növekedés a fejlesztés alatt álló ingatlanokon végzett értéknövelő beruházások, aktiválások, illetve a jövedelemtermelő ingatlanok magasabb kihasználtságának volt az eredménye – közölték.

Az eszközök 9 százalékkal 81,565 milliárd forintra, a saját tőke 10 százalékkal 55,5 milliárd forintra emelkedett 2022-ben. A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek együttesen 26 milliárd forintot tettek ki az előző évi 24,1 milliárd forint után. A jelentés szerint 2023-ban a BIF egyebek mellett a stratégiájába illeszkedő akvizíciós lehetőségek felkutatására, az akvizíciók lebonyolítására fókuszál és arra, hogy ezeket az ingatlanokat be tudják illeszteni a jövedelemtermelő portfólióba.

Az igazgatótanács a szabad eredmény és eredménytartalék terhére 8,8 milliárd forint összegű, részvényenként 35 forint osztalék kifizetését javasolja az április 28-i közgyűlésnek, míg egy éve a részvényesek 20 forint osztalékot kaptak. A BIF részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A papír ára szerdán 192 forinton zárt, az elmúlt egy évben a legmagasabb értéke 316, a legalacsonyabb 185 forint volt.

Növelte az árbevételét a Yettel tavaly

A Yettel Magyarország Zrt. 2021-hez képest 8 százalékkal magasabb, 211 milliárd forintos bevétellel zárt tavaly, az EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) is csak a különadó miatt csökkent az előző évhez képest – jelentette be Peter Gazik vezérigazgató a társaság csütörtöki sajtórendezvényén, Budapesten.

A távközlési szolgáltató vállalat a 2021-esnél 11 százalékkal kisebb, 42,2 milliárd forintos EBITDA-t ért el tavaly, különadó nélkül viszont 49,5 milliárd forinttal zárt volna.

Bár még csak a megkezdett út elején jár a Yettel (korábban Telenor), az új márkanév első éve és a termékértékesítések alakulása bizakodásra ad okot a társaság vezérigazgatója szerint. Hozzátette, hogy továbbra is fontos projektjüknek tekintik a 2021-ben elkezdett hálózatkorszerűsítést, amelynek majdnem a 60 százalékánál tartanak. A Yettel már több mint 500 5G-bázisállomással rendelkezik, a 4G-hálózatuk kapacitását is kétszeresére-háromszorosára növelik. A cég stratégiáját és terveit a közvetett állami tulajdonrész nem befolyásolja – tette hozzá.

Korábbi közleményei szerint a Yettel mobilhálózata 2022-ben több mint 370 millió gigabájt adatforgalmat szolgált ki, majdnem 6 milliárd perc hanghívást és több mint 1 milliárd sms-küldést tett lehetővé. A csaknem 3,1 millió előfizetővel rendelkező vállalat utolsó mért havi adatforgalma 40 százalékkal nagyobb a tavaly áprilisinál.

A Yettel a korábbi márkaismertség szintjét 2022 szeptemberére érte el, a Telenor nevet 2022 márciusával cserélték fel az újra. A társaság többségi tulajdonosa a cseh PPF-csoport, amely 2018-ban vásárolta meg a norvég tulajdonos mobilszolgáltatóit a térségben. A vállalatban közvetve 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a magyar állam a képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül.

Tegnapi hír az Opus Global kirobbanó formája és a DélKerTÉSZ eredményessége.

Közzétette a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján 2022. évi, a nemzetközi beszámolási szabvány (IFRS) szerinti egyedi és konszolidált éves jelentését az OPUS GLOBAL Nyrt. A vállalatcsoport tavaly átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget, jelentősen növelte árbevételét, és a gazdasági nehézségek közepette is megőrizte eredményességét. Az energiaválság sújtotta világpiaci környezetben csaknem megduplázta nettó árbevételés és üzemi eredményét, a teljes átfogó eredménysoron pedig 22,2 milliárd forint nyereséget ért el.

Rekordszintű forgalmat ért el tavaly a szentesi DélKerTÉSZ, a zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétele megközelítette a 18 milliárd forintot, ami éves szinten 37 százalékos növekedés.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).