A tévesen feltüntetett THM alapvetően nem okoz érvénytelenséget

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. április 5.
Címkék: , ,
Rovat:
A Kúria kiemelte, hogy a régi hitelintézeti törvény rendelkezéséből következően a semmisség oka a THM feltüntetésének hiánya, így a THM esetleges téves megjelölése a szerződés érvénytelenségét nem eredményezheti. Jogeset.

Ami a tényállást illeti, a peres felek 2007. októberében hitelszerződést kötöttek egymással autóvásárlási céllal. Az alperes (adós) a 345 332 Ft önerőn felül 3 107 988 Ft hitelt vett fel 120 hónapra, a szerződés pedig változó kamatozású, deviza (CHF) alapú, változó futamidejű volt, 9,17%-os éves induló ügyleti kamatlábbal. A szerződés szerint a teljes hiteldíjmutató induló mértéke (THM) 10,212% volt, melynek megváltoásának feltételeit a felperes Üzletszabályzata tartalmazza, ami rögzítette azt is, hogy a hiteldíj tartalmazza az ügyleti kamatokat, valamint minden egyéb, a hitel felhasználásával kapcsolatban fizetendő díjat, költséget.A felperes 2012. januárjában az alperes 4 havi fizetéselmaradása miatt azonnali hatállyal felmondta a szerződést. A felmondás időpontjában a tőketartozás összege 2 708 584 Ft volt.

A felperes az elszámolási törvényben [2014. évi XL. törvényben] előírt elszámolási kötelezettségének eleget tett, tájékoztatta az adóst, hogy a tisztességtelenül felszámított összeg 538 951 Ft, amelyet az alperes tartozására számolt el. Mivel az alperes fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a felperes 4 876 689 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes szerint a perbeli szerződés a hitelintézeti törvénybe ütközik, ezért semmis, mivel az a THM-et nem a valóságnak megfelelően tartalmazza.

Az akkor hatályos szabályok szerint semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést [1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés b) pont]

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta az alperest, mivel úgy ítélte meg, hogy a felek között a hitelszerződés létrejött. Kifejtette, hogy a szerződés nem érvénytelen, hiszen abban a THM százalékos mértéke szerepel (induló mérték 10,212 %), az Üzletszabályzat pedig rögzíti, hogy a THM miként került meghatározásra. Az, hogy a THM nem megfelelően lett kiszámítva, nem jelent érvénytelenséget, csupán azt, hogy a felperes jogosulatlanul követeli a vitatott összeget. Ez csak a felek elszámolására van kihatással.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú bírósághoz hasonlóan kiemelte, hogy a THM nem megfelelő megjelölése nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét, csak azt, hogy a pénzügyi intézmény a jogosulatlanul felszámított összegeket a fogyasztótól nem követelheti.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes továbbra is a szerződés érvénytelenségét állította, mivel álláspontja szerint jogszabály írja elő, hogy a szerződésnek a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia a THM-et, ez a követelmény pedig a szerződésében nem érvényesült. A felperes számításai tévesek voltak, nem feleltek meg a betéti kamat az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíjmutató számításáról és közzétételéről szóló Korm. rendeletben foglaltaknak.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a régi hitelintézeti törvény rendelkezéséből következően a semmisség oka a THM feltüntetésének hiánya, így a THM esetleges téves megjelölése a szerződés érvénytelenségét nem eredményezheti. A valósnál alacsonyabb mértékű THM megjelölése lehet ugyan megtévesztő, de ez nem gyakorol közvetlen hatást a perbeli szerződés érvényességére. Ha pedig a THM magasabb a valósnál, nem a fogyasztó, hanem a pénzügyi intézmény kerülhet hátrányos helyzetbe a más pénzügyi intézmények által tett ajánlatokhoz képest. Bár az alperes nem a THM megtévesztő voltára hivatkozott, de a Kúria rámutatott, hogy az általa megjelölt eltérés nem jelentős volta a megtévesztés megállapíthatóságát kizárja. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.057/2018.) a Kúriai Döntések 2019/3. számában 83. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés b) pont


Kapcsolódó cikkek:


Vágtatnak a vidéki újépítésű lakások árai
2019. szeptember 20.

Vágtatnak a vidéki újépítésű lakások árai

Az újépítésű lakások négyzetméterenkénti ára a megyei jogú városokban egy év alatt majdnem 25 százalékkal emelkedett és már eléri az 541 ezer forintot, ami nagyjából a budapesti árszint fele.

Okoseszközök iskolakezdésre – infografika
2019. szeptember 20.

Okoseszközök iskolakezdésre – infografika

A szülők többsége fontosnak tartja gyereke digitális írástudásának fejlesztését, így kész beruházni elektronikai készülékekbe. Az okoseszközök beszerzését igen gyakran az iskolakezdéshez időzítik, akár százezeres nagyságrendű kiadásokat is vállalva. Az InfoTandem infografikája.

Lassabban nő a világgazdaság
2019. szeptember 19.

Az OECD a 2008-2009. évi pénzügyi válság óta legalacsonyabb szintre rontotta a világgazdaság idei növekedésével kapcsolatos korábbi előrejelzését.

Nem utalhat, aki lekési a határidőt
2019. szeptember 18.

Október 31-ig kell adataikat egyeztetniük azoknak a banki, biztosítói, nyugdíjpénztári ügyfeleknek, akiket erről szolgáltatójuk értesített; adategyeztetés hiányában novembertől a banki ügyfelek például nem kezdeményezhetnek új tranzakciót a számlájukon.