A válsághelyzet miatt megtorpantak a külföldi beruházások Európában Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaly elindított külföldi beruházások egyharmada állt le Európában a jelenlegi globális gazdasági krízis hatására – derül ki az EY európai működőtőke-befektetéseket (FDI) vizsgáló legfrissebb jelentéséből (EY European Attractiveness Survey). A felmérésben megkérdezett több mint 600 nemzetközi döntéshozó szerint a technológiai, egészségügyi és környezetvédelmi szektorba irányuló tranzakciók lendíthetik fel leginkább a kontinens gazdaságát. Magyarország 105 FDI-projekttel Közép-Kelet-Európa egyik legvonzóbb befektetési célpontjává vált.

Európa egyik legerősebb éve volt 2019 az elindított működőtőke-befektetéseket tekintve az EY nemzetközi riportja alapján. A kialakult válsághelyzet ugyanakkor jelentősen visszavetette a befektetéseket. A tervezett 6412 FDI-projekt 65 százaléka valósult meg vagy van továbbra is folyamatban, a projektek negyedét azonban elhalasztották, minden tizediket pedig felfüggesztették.

A befektetői célországok európai listáján 1197 projekttel és 17 százalékos növekedéssel tavaly Franciaország került az első helyre. Az Egyesült Királyság a második lett a rangsorban, de a Brexit miatti bizonytalanság ellenére is tudott 5 százalékkal növekedni, míg Németország a harmadik helyet szerezte meg. Magyarországon három százalékkal emelkedett a működőtőke-befektetések száma a 2018-as eredményekhez képest. A tavaly elért 105 FDI-tranzakcióval hazánk a 13. helyen áll a TOP20-as rangsorban, ezzel a közép-kelet-európai régió egyik legvonzóbb piacává vált.

A digitális és üzleti szolgáltatásokat érintő tranzakciók jól szerepeltek, ezek adják együttesen a friss projektek 31 százalékát és az új munkahelyek 24 százalékát. Az EY kutatása szerint ezekben az ágazatokban a befektetések túlnyomó többségét már a krízishelyzet kibontakozása előtt be is fejezték. A szállítási szektor projektjei – ideértve az új beruházások 7 százalékát és az újonnan teremtett munkahelyek 24 százalékát kitevő autó- és repülőgépgyártást is – már komolyabb kihívások elé néznek. Az ipari berendezéseket gyártó, műanyag- és vegyipari ágazattal együtt ezen a területen volt a legnagyobb zavar az ellátási láncokban, és a legmagasabb bevételkiesés is itt jelentkezett. Ennek következtében a befeketések nagyobb részét késleltetni vagy csökkenteni kényszerülnek ezekben a szektorokban.

„Természetes, hogy a jelenlegi helyzetben minden cég felülvizsgálja a rövid- és hosszú távú terveit likviditási és stratégiai szempontból egyaránt. A következő döntéseket jelentősen befolyásolja, hogy az adott ágazatban mennyire lesznek tartósak a változások, ez a bizonytalanság pedig folyamatos újra tervezést igényel a cégek vezetőitől” – mondta Rencz Botond, az EY vezérigazgatója. „A kilábalást a további működőtőke-beruházások nagyban segíthetik. Az elmúlt öt évben az európai FDI projektek több mint felét (52%) európai cégek kezdeményezték, és a tíz legtöbb befektetést fogadó ország között is hét európai található. Ennek megfelelően továbbra is kulcsfontosságú a kontinens gazdasági kohéziójának biztosítása, a globalizáció kihasználása, illetve a régiós piac erősítése.”

A döntéshozók szerint a működőtőke-befektetéseket jelenleg leginkább három szektorba érdemes becsatornázni, mivel a tiszta és megújuló technológia (39%), a digitális gazdaság (35%) és az egészségügy (24%) alapozhatja meg Európa további növekedését.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.