Egy második hullám hozhatja el az igazi digitális átállást

A koronavírus ráébresztette a gazdasági szereplőket, hogy sok esetben a digitális munkafolyamatokat mennyire kezdetlegesen használják. Voltak cégek, ahol még a home office megoldása is problémákat okozott a járványhelyzetben. Ezek a technológiák már évtizedek óta elérhetőek, az igazi áttörést azonban az hozhatná el, ha a piaci szereplők elkezdenék használni és fejleszteni az állam által már biztosított digitális platformokat. Az első vírushullám tapasztalatai, valamint a második okozta fenyegetés megadják az ehhez szükséges motivációt.

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési programjának részeként harangozta be az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az 1500 milliárd forintos NHP Hajrá Hitelprogramot, amely a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére szolgál – paradox módon azonban ezt a hitelt is csak személyesen lehet igényelni. „Az NHP Hajrá egy kedvező hitelkonstrukció, amely egy jó eszköz a kormány részéről a gazdaság szereplőinek megsegítésére – nyilatkozta ifj. Lengyel Tibor, az e-Jogsegéd Kft. ügyvezető igazgatója. „A pénz adott, már csak el kell juttatni a piacra, azonban jelenleg erre egy igen bürokratikus út áll csak rendelkezésre, ami papíron megy, így személyes ügyintézést igényel” – tette hozzá.

A járványhelyzet hozta magával a kényszert, hogy a cégeknek olyan technológiai problémákat kellett megoldaniuk, mint például a home office. Erre – bár a digitális megoldások már régóta megvannak – a legtöbb helyen nem voltak felkészülve, valamint ezek bevezetése sem vált egységessé. A nagyvállalatok többségénél a digitális kapcsolattartási alkalmazások, mint a Skype, a Meet, a Zoom és társaik nem használhatóak egységesen. „Nagyon sok vezető most ébredt rá, hogy mennyire elavult rendszereket használnak, csak ez eddig nem volt életbevágó. Most, hogy meg kellett oldani az otthoni munkavégzést, azzá vált” – vélekedik ifj. Lengyel. A hiteles elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat fejlesztő cég vezetője szerint az, hogy a hangalapú kommunikációt sikerült megoldani, csak a nulladik szint.

Az adminisztrációban sajnos még mindig ott állunk, mint a kommunikációban voltunk a járványhelyzet előtt. Pedig az állam minden lehetőséget és eszközt biztosít, hogy elektronikusan kommunikáljunk a piaci szereplőkkel. A rendelkezésre álló hivatali kapukon keresztül már mind cégkapukat, mind pedig ügyfélkapukat hitelesen és elektronikusan tudnak megszólítani az érintett intézmények.

Nem tudunk a papírtól elszakadni

Az e-Jogsegéd vezetője elmondta, hogy az NHP Hajrát igénylő társaságok például kapnak e-mailben egy csomagot, amiben számos dokumentumot kell kitölteni a pénzügyi intézmények számára. Emellett főkönyvi kivonatot, aktuális és lezárt évi mérleget, lakcím-, illetve adókártyát és személyi igazolványt kell csatolni, minden dokumentum minden oldalát alá kell írni, majd postán visszaküldeni a bankfióknak. Ez néhány nap alatt megérkezik, feldolgozzák, hogy a jóváhagyást követően szerződni lehessen a bankkal.

„Ezt a hosszadalmas és körülményes folyamatot – amiben feltételeztük, hogy nincs szükség hiánypótlásra – már ma is meg tudnánk oldani digitális úton, hiszen ennek a lehetőségét, hátterét az állam már megteremtette, egyszerűen csak nem élnek vele az intézmények” – mondta ifj. Lengyel Tibor. Az e-mailben kapott dokumentumokat ugyanis el lehet látni minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírással, vagy minősített elektronikus bélyegzőn alapuló AVDH-val. Így mindent hitelesen lehet eljuttatni a bankokhoz, nincs szükség nyomtatásra, szkennelésre, és kialakítható a strukturált adatokkal zajló hivatali kommunikáció. „Ebben a  formátumban sokkal gyorsabban fel lehet dolgozni a kérelmeket, a hivatali kapuból pedig a cégkapuba küldhetők a digitális visszajelzések – teljesen olyan, mint a posta, csak ez éjjel-nappal tud működni hitelesen és elektronikusan” – tette hozzá a szakértő.

Az egyetlen terület, ahol a digitális kommunikáció jelenleg nem biztosított, az az ügyfél és a bank kapcsolattartása, mert a cégkapu-cégkapu, vagy cégkapu-ügyfélkapu közötti kommunikáció egyelőre még nem megoldott. Azonban az e-Jogsegéd Kft. már erre vonatkozó fejlesztéssel rendelkezik, amihez még állami jóváhagyására van szükség, de technológiailag működik a szolgáltatás. A személyes ügyintézés nélkülözhető a rendszerből nagyobb befektetés és átalakítás nélkül, hiszen minden cég rendelkezik cégkapuval – a NAV-val például már csak ezen keresztül kommunikálhatnak -, a lefedettség pedig 100 százalékos.

„Bár jelenleg a piaci szereplők fenntartásokkal vannak a cégkapuk iránt, azt gondolom, hogy ez valamennyire természetes. Az online számla és minden digitális változás szül egyfajta ellenállást, hiszen a bejáratott, megszokott ügymenetet kell leváltani, ami mindig többletenergiát és fokozott figyelmet igényel” – vélekedik ifj. Lengyel. „Sokáig idegenkedtünk attól is, hogy digitálisan készítsük el például az áfabevallást, de ma már nem ismerek olyan könyvelőt, aki visszatérne a régi rendszerhez, és papíralapon szeretne dolgozni.”

Az e-Cégkapu, elektronikus ügyintézési szolgáltatás szakértője szerint a folyamat beindításához az állam jóindulatú kényszerítő erejére lenne szükség, hiszen maguktól a piaci szereplők nem szívesen térnek el a jól megszokott folyamataiktól. A bürokratikus ügyintézést senki sem szereti, senki nem fog magától belemerülni, hogy hogyan lehetne ezt hatékonyabbá tenni. Mindenki teljesíti, amit a törvény előír és örül, ha eredményesen túl van rajta. Így a gyakorlatban egy olyan digitális szolgáltató központra lenne szükség, amely rendelkezik hivatali kapuval, ami összekapcsolná a gazdasági szereplőket, illetve magánszemélyeket hiteles elektronikus ügyintézési szolgáltatások segítségével. Egy ilyen rendszernek azért is lenne létjogosultsága, mert az állami digitális infrastruktúrával együttműködve, ütemezett működés alakítható ki, terheléselosztás mellett –  például éjjel működne, amikor más állami szolgáltatások nem.

Ezzel a vízióval egybevág az állam tevékenysége más területen is, mivel a NAV is már xml formátumban kéri be a számlázási adatokat, sőt a hosszú távú tervekben ezt a gazdálkodási adatokra is kiterjesztik majd. Ezt a törekvést lehet támogatni azzal, ha például a hitelügyintézés folyamata is biteken történik a papíralapú dokumentáció helyett, ráadásul egy olyan csatornán, amelynek az alapjait az állam már lefektette. Az e-Jogsegéd Kft. ezt kiaknázva és továbbfejlesztve nyújtana egy olyan hiteles elektronikus szolgáltatást, amely előbb-utóbb úgy is helyet követel majd magának a piacon.

A koronavírus miatt olyan helyzet állt elő, amelyben a piaci szereplőknek kényszerűen kellett a digitális megoldások felé fordulniuk, ebben az időszakban pedig türelmi idő nélkül kiütköztek azok a rendszerhibák, amelyek akadályozzák, de legalábbis lassítják az üzletmenetet. „Azt gondolom, hogy a piaci szereplők ebből tanulva, a karantén feloldásával és a gazdaság újranyitásával nem a régi, megszokott keretekhez fognak visszatérni, hanem egy tudatos stratégia mentén kezdik majd meg átalakítani folyamataikat” – mondta ifj. Lengyel. Az e-ügyintézési szakértő szerint ennek egyik alapköve lehetne, ha a meglévő állami infrastruktúrában rejlő lehetőségeket aknáznánk ki. Ebben pedig az államnak már nincsen fejlesztési feladata, ezt már a B2B és B2C piaci szereplők oldják majd meg, és alakítják ki a szükséges áthidaló megoldásokat.

A cikk szerzője ifj. Lengyel Tibor, az e-Jogsegéd ügyvezető igazgatója.


Kapcsolódó cikkek:


MNB: elolvadt a bankok nyeresége
2020. július 10.

A bankszektor konszolidált nettó eredménye az egy évvel korábbi 2,7 százalékára, 3 milliárd forintra csökkent az első negyedévben.

Óriási bírságot kapott egy webáruház
2020. július 10.

A GVH 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára Black Friday akciók tisztességtelen reklámozása miatt.

Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok
2020. július 8.

Míg az európai cégek 56 százaléka számít egy éven belül recesszióra, a magyar vállalatoknak csak 50 százaléka véli úgy, hogy 2020-ban csökkenhet az ország GDP-je, 45 százalékuk pedig nem idén hanem csak később számít visszaesésre.