Agrárium 2013: jót tett a jó idő – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Növényekből sokkal több termett, de az árak javarészt lejjebb mentek, a visszaeső állattenyésztés viszont éppen az áremelkedéseknek köszönhetően tudta növelni kibocsátását tavaly. Az InfoTandem heti infografikája.


Igencsak jótékony hatással volt a kedvező időjárás a magyar mezőgazdaság 2013-as teljesítményére, elsősorban persze a növénytermesztésen keresztül. A megelőző évben a rendkívüli és tartós szárazság keményen visszavetette a termésmennyiségeket, így a gyenge bázishoz viszonyítva tavaly látványos ugrások történtek.

 

Gabonából például 2,8 millió hektárról 13,6 millió tonnát takarítottak be, ami 31 százalékos növekedésnek felel meg (igaz, a terület is nőtt valamelyest, 2 százalékkal). Ezen belül búzából 26, kukoricából 42 százalékkal termett több. Az ipari növények közül napraforgóból és cukorrépából is 12–13 százalékkal nőtt a termelés, s a zöldségféléknél is 6 százalékos bővülést mértek. Borból harmadával több, 2,9 millió hektoliter került a hordókba.

A mennyiségek tehát nőttek – a növényi ágon összességében több mint ötödével –, az árak azonban zömmel inkább lefelé araszoltak, így a folyó alapáron számított bruttó kibocsátás jóval szolidabban erősödött. A KSH friss összesítései szerint a növénytermesztési és kertészeti termékek 1360 milliárd forintos tétele csupán 8,4 százalékos plusznak felel meg, az ipari növények alcsoportjánál pedig egyenesen visszaesést mértek.

Más a helyzet az állattenyésztésnél, ahol a volumen a 2012-es stagnálás után közel 2 százalékkal zsugorodott, ugyanakkor az áremelkedések nyomán a bruttó kibocsátás most is – mint 2010 óta mindig – emelkedni tudott, ezúttal 3,7 százalékkal. A szarvasmarhák száma elérte a 783 ezret, s a sertésállomány hosszú évek óta tartó zsugorodása is megállt, az állomány az év végén – minimális emelkedés után – 3 millió darabot számlált. A baromfiállomány 1 százalékkal csökkenést, 38 millió darabosra.

A két fő ág mellett a termelőknek nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások 108 milliárd, a nem elkülöníthető másodlagos tevékenységek (mint például a hús- vagy gyümölcsfeldolgozás) pedig 53 milliárd forintos értéket képviseltek, 7 százalékkal fejelve meg a bázisadatot. Mennyiségben 2 százalékos növekedést, illetve 1 százalékos csökkenés történt e két területen.

Mindezek nyomán a mezőgazdasági számlarendszer alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron összességében 2313 milliárd forintra rúgott tavaly; ez 7 százalékos pluszt takar, miközben volumenben 12 százalékos volt a bővülés. A teljes kibocsátáson belül továbbra is a növénytermesztés a meghatározó, részaránya 58,8 százalékos; az élő állatok és állati termékek súlya 34 százalékot tesz ki (utóbbi részesedése 2004 előtt még 40 százalék felett volt). Egyébiránt az Európai Unió egészében a növények 51, az állatok és állati termékek pedig 42 százalékkal részesedtek a kibocsátásból, amelynek összértéke megközelítette a 415 milliárd eurót.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).