Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
A magyar export legfontosabb felvevőpiacain működő cégek 2023-ban az előző évihez képest jóval alacsonyabb exportbevétel-növekedést várnak – közölte az Allianz Trade kereskedelmi hitelbiztosító hétfőn.
Az Allianz Trade globális kutatásában közel 3000 vállalatot kérdezett meg Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a 2023-ra vonatkozó exportvárakozásaikról.
A vizsgált országok a GDP 81 százalékát elérő magyar exporton belül a teljes kivitel közel felét adják. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy az érintett hét országban működő cégek exportnövekedése várhatóan 5 százalékra lassul idén, ami harmadannyi, mint amennyit a 2021-2022-es várakozások mutattak.
A megkérdezett vállalatok mintegy 70 százaléka számít növekvő exportforgalomra, 10 százalékponttal kevesebben, mint egy éve, míg az ukrajnai háború kitörése előtt arányuk 94 százalék volt.
Minden második exportőr mérsékelt, 2-5 százalék közötti bővülést vár a 2022-es kétszámjegyű növekedéshez képest. Az exportőrök mintegy 15 százaléka egyértelmű csökkenést vár. A németek és a lengyel vállalatok 20-30 százaléka számít kivitele visszaesésére.
Az Allianz Trade várakozása szerint a globális export volumene idén 0,7 százalékkal, értéke 0,1 százalékkal emelkedhet, jóval elmaradva a 2022-es 3,8 illetve 9,7 százalékos növekedéstől.
Az exportnövekedés értékben várhatóan eléri az 1500 milliárd dollárt 2023-ban, amely a pandémia évét leszámítva 2018 óta a legalacsonyabb érték.
A régiók közül Nyugat-Európában várható a legnagyobb arányú exportvesztés 2023-ban és 2024-ben. A megkérdezett exportra termelő vállalatok 40 százaléka tart a nemfizetési kockázat növekedésétől 2023-ban, amely jelentős, 11 pontos emelkedés 2022-höz képest. A cégek 42 százaléka számít a fizetési határidők hosszának növekedésére is szemben a tavalyi 31 százalékkal.
„A fizetési határidők meghosszabbodása egyre fontosabb likviditási kérdéssé válik a vállalatok számára, amit már a magyar piacon is érzékelünk. Emellett a hitelbiztosított vállalatok egyre nagyobb hitelkereteket fognak igényelni export partnereikre, hogy csökkentsék a kockázataikat. A kutatás megállapításait az is megerősíti, hogy magyarországi kárkifizetéseink jelentős része is exportvevőkhöz kötődik” – értékelte az eredményeket Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója.
A kockázatokra vonatkozó kérdéseknél a válaszadók a leggyakrabban (mintegy 75 százalék) a szállítási bizonytalanságokat és költségeket jelölték meg. Emellett a termékhiányt, a munkaerőhiányt és a magas finanszírozási költségeket említették még, miközben az energiaárak jelentette kockázat említése jelentősen csökkent, bár még most is az öt vezető kockázati tényező között szerepel – közölték.
Az Allianz adatai szerint minden harmadik válaszadó rendelkezik az ellátási láncok kockázataira biztosítással.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
