Alacsonyabb exportbevétel-növekedéssel számolnak a magyar export főbb célpiacain működő vállalkozások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar export legfontosabb felvevőpiacain működő cégek 2023-ban az előző évihez képest jóval alacsonyabb exportbevétel-növekedést várnak – közölte az Allianz Trade kereskedelmi hitelbiztosító hétfőn.
Az Allianz Trade globális kutatásában közel 3000 vállalatot kérdezett meg Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a 2023-ra vonatkozó exportvárakozásaikról.
A vizsgált országok a GDP 81 százalékát elérő magyar exporton belül a teljes kivitel közel felét adják. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy az érintett hét országban működő cégek exportnövekedése várhatóan 5 százalékra lassul idén, ami harmadannyi, mint amennyit a 2021-2022-es várakozások mutattak.
A megkérdezett vállalatok mintegy 70 százaléka számít növekvő exportforgalomra, 10 százalékponttal kevesebben, mint egy éve, míg az ukrajnai háború kitörése előtt arányuk 94 százalék volt.
Minden második exportőr mérsékelt, 2-5 százalék közötti bővülést vár a 2022-es kétszámjegyű növekedéshez képest. Az exportőrök mintegy 15 százaléka egyértelmű csökkenést vár. A németek és a lengyel vállalatok 20-30 százaléka számít kivitele visszaesésére.
Az Allianz Trade várakozása szerint a globális export volumene idén 0,7 százalékkal, értéke 0,1 százalékkal emelkedhet, jóval elmaradva a 2022-es 3,8 illetve 9,7 százalékos növekedéstől.
Az exportnövekedés értékben várhatóan eléri az 1500 milliárd dollárt 2023-ban, amely a pandémia évét leszámítva 2018 óta a legalacsonyabb érték.
A régiók közül Nyugat-Európában várható a legnagyobb arányú exportvesztés 2023-ban és 2024-ben. A megkérdezett exportra termelő vállalatok 40 százaléka tart a nemfizetési kockázat növekedésétől 2023-ban, amely jelentős, 11 pontos emelkedés 2022-höz képest. A cégek 42 százaléka számít a fizetési határidők hosszának növekedésére is szemben a tavalyi 31 százalékkal.
„A fizetési határidők meghosszabbodása egyre fontosabb likviditási kérdéssé válik a vállalatok számára, amit már a magyar piacon is érzékelünk. Emellett a hitelbiztosított vállalatok egyre nagyobb hitelkereteket fognak igényelni export partnereikre, hogy csökkentsék a kockázataikat. A kutatás megállapításait az is megerősíti, hogy magyarországi kárkifizetéseink jelentős része is exportvevőkhöz kötődik” – értékelte az eredményeket Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója.
A kockázatokra vonatkozó kérdéseknél a válaszadók a leggyakrabban (mintegy 75 százalék) a szállítási bizonytalanságokat és költségeket jelölték meg. Emellett a termékhiányt, a munkaerőhiányt és a magas finanszírozási költségeket említették még, miközben az energiaárak jelentette kockázat említése jelentősen csökkent, bár még most is az öt vezető kockázati tényező között szerepel – közölték.
Az Allianz adatai szerint minden harmadik válaszadó rendelkezik az ellátási láncok kockázataira biztosítással.
(MTI)