Alig maradt idejük a hazai cégeknek felkészülni a karbonvám mechanizmusra


Október 1-jén hatályba lép a fenntarthatóság és a versenyképesség javítását célzó karbonvám mechanizmus átmeneti szakasza az Európai Unióban – hívja fel a figyelmet az EY. Az érintett vállalkozások kötelesek lesznek olyan, az uniós piacon kívülről importált termékekről információkat szolgáltatni és jelentéseket tenni, amelyek előállítása nagymértékű üvegházhatású gázkibocsátással jár. A cégeknek is alig két hetük maradt felmérni, hogy vonatkozik-e rájuk az új kötelezettség, és ha igen, milyen feladatokat, illetve a jövőben költségeket jelent majd a számukra.

A károsanyag-kibocsátás visszaszorítását segíti elő az EU karbonvám mechanizmusa (angolul: Carbon Border Adjusment Mechanism – CBAM), amelynek célja, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbb módon előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, így Magyarországon is. Az új szabályozás átmeneti fázisa már 2023. október 1-jén kezdetét veszi.  

„Minden vállalatnak javasolt megvizsgálni, hogy érinti-e az intézkedés, és amennyiben igen, akkor milyen mértékben. Akár az is elképzelhető, hogy a cég beszállítója áthárítja a karbonvámmal kapcsolatban felmerült megnövekedett költségeit (például a többlet szolgáltatási elemek díját vagy 2026-tól a karbonvám összegét). Könnyen előfordulhat tehát, hogy a CBAM-folyamatok a beszerzési láncokra, ennek következtében a kiadásokra is hatással lesznek” – hangsúlyozta Nagy Áron, az EY közvetett adózási szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezető partnere. 

 „A szolgáltatóknak is tanácsos minél előbb megkezdeni az egyeztetéseket, mert a plusz adminisztratív kötelezettségek teljesítése nagyobb anyagi és emberi erőforrást, valamint felelősséget jelenthet” – tette hozzá Nánási Nikolett, az EY vámtanácsadással foglalkozó területének szakértője. 

Az átmeneti időszak 2025 végéig fog tartani, ami időt ad a cégeknek és a hatóságoknak is, hogy tapasztalatokat szerezzenek, és felkészüljenek a szabályozás végleges bevezetéséig. Az idei negyedik negyedéves adatokról szóló első jelentést az érintetteknek 2024. január 31-ig kell benyújtaniuk. Az illetékfizetést 2026-tól vezetnék be a legszennyezőbb iparágakból származó, olyan importált termékekre, mint a cement, bizonyos vas- és acéltermékek, egyes alumíniumtermékek, a műtrágya, a villamos energia és a hidrogén, de várható még a tárgyi hatály további bővülése a műanyagtermékekkel, downstream termékekkel, illetve egyes vegyi anyagokkal. 

Forrás: EY sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. július 23.

Kamatot vágott a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.

2024. július 23.

Hatályba lépett az Ecodesign Keretrendelet – új szabályok a termékek fenntarthatóságának növeléséért

Július 18-án hatályba lépett az Ecodesign Keretrendelet az Európai Unióban, lehetővé téve azon kötelező környezetvédelmi szempontok előírását, amelyeket az uniós piacra kerülő termékek tervezésekor figyelembe kell venni. A Keretrendelet célja, hogy lényegesen javítsa az uniós piacon forgalmazott termékek körforgásos jellegét, energiahatékonyságát és más fenntarthatósági tulajdonságait. Dránovits Dóra és Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a rendelet főbb intézkedéseit.

2024. július 22.

Lendületet vett az ingatlanpiac

A hazai ingatlanpiacon a Duna House (DH) becslése szerint az első félév 61 646 adásvétellel zárult, ami 40 százalékos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest.