Állami mankó a vállalkozásoknak a hitelválság enyhítésére

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

100 milliárd forintnál is nagyobb segítséget ad vállalkozóknak a kormány a nemzetközi pénzpiaci gondok miatt megdráguló hitelek miatt. A tervek szerint növekszik a többnyire uniós forrásból finanszírozott kedvezményes hitelek kerete, lazulnak a feltételek és elindul egy kockázati tőkealap is.

A bankpiaci szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi pénzpiaci fejlemények hatására Magyarországon is drágulnak a vállalkozói hitelek. Az év eleje óta már körülbelül egy százalékponttal kell többet fizetni évente, egyre jobban megvizsgálják a bankok, hogy milyen cégeket finanszírozzanak, és a szakértők szerint a helyzet a következő egy-másfél évben csak rosszabb lesz. Ezt a helyzetet akarja enyhíteni a kormány a kis- és középvállalkozóknak szóló többelemű csomagjával.

Enyhítik a belépési korlátot a technológiafejlesztési pályázatoknál, és egy százalékpontokkal csökken a beruházási pályázatoknál az árbevétel-növekedési elvárás (a jelenlegi 6-5-4 százalékról, a területek fejlettségétől függően). A beruházási mikrohitel összege 6 millióról 10 millió forintra emelkedik, a futamidő pedig 5 évről 10 évre nő.

Garanciát vállal az állam

Ennél is nagyobb segítség, hogy uniós forrásokból hitelgaranciát kapnak a kis- és közepes vállalkozások a kereskedelmi bankokon keresztül, a hitelösszeg 100 millió forint is lehet, amelynek 80 százalékára vállal garanciát a kormány, igaz uniós forrásokból.

Szintén a bankok hitelnyújtási kedvét akarják növelni az új refinanszírozási hitelekkel. A Magyar Fejlesztési Bank a Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel 50 milliárd forinttal finanszírozza a forrást.

Tavasztól pedig már egy 45 milliárd forintos kockázati tőke program is indul, azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy melyik alapkezelők fogják közvetíteni a segítséget, tenderen választják majd ki a partnereket.

Sokba kerül a kkv, mint ügyfél
A már régóta működő állami szubvenciók ellenére a kisebb cégeknek az információhiány miatt a bankok általában felárat számítanak fel. Ez a magasabb kamat azonban többnyire csak a valóban kockázatosabb cégeknek éri meg. Drágítja a kkv-s hiteleket a magasabb adminisztrációs költség is, rendszerint sokkal több igazolást és gyakrabban ellenőriznek a pénzintézetek.

A banki tranzakciók – legalább egy részének – rendszeres nyomon követésével ugyanis a hitelezők következtethetnek az adós hitelképességének alakulására. A termékek egyszerűsítése, az elbírálás határidejének csökkentése mellett a pénzintézetek a fedezetbe vonható eszközök körének szélesítésével is igyekeznek megkönnyíteni a forráshoz jutást.

Vannak már sikeres programok

Az államilag vagy uniós forrásokból támogatott hitelprogramok közül a sikeresek közé tartozik az MFB által szervezett Európa Hitel, amelynél az idei teljes évre szánt keret 80 milliárd forint, az MKIK és a gazdasági tárca Széchenyi-kártyája (az eddig felhasznált hitelkeret 50 milliárd forint).

Mindkét formánál kereskedelmi bankokon keresztül osztják szét a rendelkezésre álló forrásokat. A kártya az átmeneti likviditási problémákon igyekszik könnyíteni egy szabadon felhasználható, maximum ötmillió forintos hitelkerettel, a hosszabb futamidejű Európa Hitelt pedig a technológiai fejlesztések finanszírozására lehet felvenni.

Forrás: Figyelőnet

---