Augusztushoz képest javult a termék-külkereskedelmi többlet, az export és az import is ~2 százalékkal nőtt


2023. szeptemberben a kivitel volumene 2,4, a behozatalé 7,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az aktívum 1,3 milliárd euró volt, az egyenleg 2,2 milliárd euróval javult az egy évvel korábbihoz képest. Augusztushoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 2,0, az importé 2,2 százalékkal nőtt – erősítette meg pénteken második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2023 harmadik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez mérten.

Augusztushoz képest javult a termék-külkereskedelmi többlet, az export 2, az import 2,2 százalékkal nőtt

Szeptemberben a kivitel értéke 12,9 milliárd euró (4972 milliárd forint), a behozatalé 11,5 milliárd euró (4454 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest euróban kifejezve az export értéke 4,3, az importé 19 százalékkal csökkent.

Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 0,5 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 4,9 százalékkal mérséklődött. A termék-külkereskedelmi egyenleg 2,2 milliárd euróval javult. (Az egyenleg 77 millió euróval több az első becslésben közöltnél.)

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 6,7, a behozatalban 17 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 12 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 4,3, a dollárral szemben 11 százalékkal erősödött.

A gépek és szállítóeszközök 2022. szeptemberi áron számított kivitele 5,9, behozatala 16 százalékkal kisebb lett. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport volumene a kivitelben kismértékben, a behozatalban közel hetedével csökkent. A közúti jármű árucsoport exportvolumene közel tizedével nőtt, míg importvolumene több mint hetedével mérséklődött. Az energiafejlesztő gép és berendezés árucsoport forgalma a kivitelben több mint hetedével visszaesett, míg a behozatalban kismértékben nőtt. A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék exportvolumene közel tizedével, importvolumene közel ötödével mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a kiviteli oldalon 3,4 százalékponttal, a behozatalban 6,6 százalékponttal járult hozzá a teljes forgalom volumencsökkenéséhez.

A feldolgozott termékek exportvolumene 5,0, importvolumene 6,6 százalékkal kisebb lett. A volumencsökkenést exportban a szakmai, tudományos ellenőrző műszer, importban az egyéb feldolgozott termék forgalma befolyásolta. A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 1,4 százalékponttal, az importban 2,3 százalékponttal növelte a teljes forgalom volumencsökkenését.

Az energiahordozók exportvolumene 70, importvolumene 21 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Az export- és importoldali forgalomnövekedés a természetes és mesterséges gáz volumenének jelentős emelkedésével magyarázható. Az energiahordozók a teljes volumencsökkenés ütemét az exportban 2,8 százalékponttal, az importban 3,6 százalékponttal mérsékelték.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 2,2 százalékkal nagyobb, míg a behozatalé 18 százalékkal kisebb lett. A mindkét irányban bekövetkezett volumenváltozást a gabona és gabonakészítmény forgalma befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes exportforgalom mérséklődését 0,1 százalékponttal enyhítette, míg az importcsökkenés ütemét 0,9 százalékponttal fokozta.

Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 4,3, az onnan érkező behozatalé 12 százalékkal kisebb lett. A termék-külkereskedelmi mérleg 1,3 milliárd euróval javult, 1,8 milliárd eurós többlet keletkezett. Az export 76, az import 69 százalék át bonyolította az ország ebben a viszonylatban.

Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 4,2, a behozatalé 0,7 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 897 millió euróval javult, 462 millió eurós passzívumot mutatott.

Január-szeptemberben a kivitel értéke 112,9 milliárd euró (43,2 ezer milliárd forint), a behozatalé 105,9 milliárd euró (40,6 ezer milliárd forint) volt. A kivitel volumene 4,5 százalékkal emelkedett, míg a behozatalé 2,1 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

A termék-külkereskedelmi mérleg 13,4 milliárd euróval javult, a többlet 6,9 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 2,1 százalékkal nőtt, míg a behozatalban 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A cserearány 5,9 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 0,7, a dollárhoz viszonyítva 2,8 százalékkal értékelődött fel.

2023 harmadik negyedévében az előző negyedévihez képest 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye

A gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal, a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal csökkent.

2023 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers, valamint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az ipar teljesítménye 5,4, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben az élelmiszeripar, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar járult hozzá a csökkenéshez, míg a közúti járművek gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. Jelentősen hozzájárult az ipar teljesítményének csökkenéséhez az energiaipar is. Az építőipar hozzáadott értéke 1,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 88,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés (8,8 százalék) a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt. Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 2,1, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 0,8, az oktatásé 0,5 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 1,0, a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké 1,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 1,3 százalékkal csökkent. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,9, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye 6,4, a szállítás, raktározásé 8,0, a kereskedelemé pedig 11,6 százalékkal zsugorodott.

A bruttó hazai termék 2023. harmadik negyedévi, 0,4 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 0,9, az építőipar 0,1, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 1,1 százalékponttal járult hozzá. A csökkenést 3,4 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) a humán-egészségügyi, szociális ellátás mérsékelte a GDP csökkenését.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 0,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal visszaesett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,4 százalékkal csökkent. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden tartósság szerinti csoportban kisebb lett: a nem tartós termékek esetében 5,8, a féltartós termékeknél 0,9, a tartós termékeknél 0,2, míg a szolgáltatások körében 0,4 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,4 százalékkal, míg a közösségi fogyasztásé 4,4 százalékkal emelkedett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,5 százalékkal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,1 százalékkal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik negyedévben 15,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene jelentősen csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban figyelhető meg bővülés, míg a többi területen nagymértékben csökkent a fejlesztések volumene.

A bruttó felhalmozás 15,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a harmadik negyedévben összességében 5,2 százalékkal kisebb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1 285 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (8,7 százalék) csökkent, mint az exporté (3,6 százalék). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 9,9 százalékkal zuhant a kivitel 4,9 százalékos csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 1,8 százalékkal bővült, míg importja 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2023. harmadik negyedévi, 0,4 százalékos csökkenéséhez a bruttó felhalmozás 5,3 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 5,0, azon belül az árukereskedelem egyenlege 4,6 százalékponttal mérsékelte a gazdasági teljesítmény csökkenését.

Az előző negyedévhez képest a termelési oldalon az ipar teljesítménye 0,6, az építőiparé 2,7, a mezőgazdaságé 3,4 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2, míg a közösségi fogyasztásé 1,0 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,8 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében stagnált (0,1 és 0,0 százalék) – közölte a KSH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 22.

Lendületet vett az ingatlanpiac

A hazai ingatlanpiacon a Duna House (DH) becslése szerint az első félév 61 646 adásvétellel zárult, ami 40 százalékos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest.

2024. július 22.

Online személyi kölcsönök: kisebb hiányosságokkal, de megfelelően tájékoztatnak a hitelintézetek

Az MNB témavizsgálata hat hitelintézet online személyi kölcsön igénylése kapcsán az ügyfél-tájékoztatási gyakorlatot tekintette át. Bár jelentős jogsértés nem merült fel, az MNB a kisebb hiányosságok megszüntetéséért, s az átláthatóbb tájékoztatásért több intézkedést is hozott. A feltárt problémák miatt kiszabott 6,6 millió forint bírság mellett a felügyelet figyelemmel követi a hiányosságok kijavítását is – olvasható a jegybank honlapján megjelent közleményben.