Az adóhatóság munkajogi szempontból nem minősíthet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság az érvénytelen szerződés valós gazdasági eredményeit veheti figyelembe, de munkajogi szempontból a szerződést nem minősítheti – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság egy közelmúltban napvilágot látott eseti döntésében.

A perbeli kft. ügyvezetője a munkaszerződése szerint a társasági törvény által meghatározott feladatokat volt köteles ellátni. Hatáskörébe tartozott a taggyűlés előkészítése, összehívása, az éves mérlegvagyon kimutatás elkészítése, a tagjegyzék, határozatok könyvének vezetése, a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetése, az éves üzleti jelentés elkészítése, illetve az alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása.

A kft. műszaki ellenőri, bonyolítói feladatokat látott el bizonyos beruházásokkal, átalakítási és bővítési munkákkal, épületek rekonstrukciójával kapcsolatosan. A társaság ennek keretében megbízási szerződést kötött az ügyvezetővel lebonyolítói projektvezetésre, műszaki tanácsadásra és érdekérvényesítésre. A megbízási szerződések tartalma alapján az ügyvezető, mint magánszemély a beruházások megvalósításában közreműködők munkáit hangolta össze, koordinálta, műszaki szakértésre és műszaki tanácsadásra a kivitelezők által vezetett építési napló bejegyzéseinek ellenőrzésére, indokolt esetben egyeztetések, koordinációk kezdeményezésére, lefolytatására, dokumentálására, a műszaki átadás-átvételi eljáráson való aktív részvételre, a használatbavételi engedély megkérésével való közreműködésre, a beruházói és megbízói érdekek képviseletére vállalt kötelezettséget. A megbízási szerződés alapján a megbízott számlákat állított ki, amelyen áfát is feltüntetett.

Az adóhatóság a kft-nél a 2006-os adóévre bevallások utólagos vizsgálatát végezte, amelynek során arra az álláspontra helyezkedett, hogy kft. és az ügyvezető közötti megbízási szerződés semmis, mert az ügyvezető, mint vezető állású munkavállaló a megbízási szerződésben rögzített kötelezettségeit munkaviszonyban volt köteles ellátni, a projektvezetés ügyvezetői tisztségéből eredő kötelezettsége. Erre tekintettel a különféle járulékok, illetve szakképzési hozzájárulás adónemekben adóhiány megfizetésére kötelezték a társaságot, továbbá mulasztási bírságot, adóbírságot szabtak ki és késedelmi pótlékot számított fel a céggel szemben.

A fellebbezése folytán eljárt másodfokú adóhatóság a fenti határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a megbízási szerződések tartalmi vizsgálata alapján az ügyvezetőnek a megbízási szerződésben feltüntetett feladatokat munkaviszony keretében kellett ellátnia. Utalt arra is, hogy a kft a projektvezetés megbízottkénti ellátásával kapcsolatos dokumentumot nem bocsátott az adóhatóság rendelkezésére, a szerződések szerinti szolgáltatás megvalósulását nem igazolta.

A kft. ezt követően bírósághoz fordult. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Egyebek között azt is kifejtette, hogy az ügyvezető megbízási szerződésében meghatározott feladatok átfedik ügyvezetői munkaviszonyából eredő kötelezettségeit, feladatait tartalmilag munkaviszony keretében látta el.

A jogerős ítélet ellen a kft. felülvizsgálati kérelemmel élt vitatva a megbízási szerződések semmisségére vonatkozóan kifejtett ítéleti álláspontot. Sérelmezte a kapcsolódó peres iratai beszerzésének és csatolásának elmulasztását. Előadta, hogy a bírósági eljárás során becsatolt iratokból megállapítható, hogy a projektvezetés során az ügyvezető operatív műszaki feladatokat látott el. Így: munkaterület átadás-átvételen vett részt, szavatossági felülvizsgálatot és konkrét műszaki tanácsadást végzett. Hangsúlyozta, hogy az ügyvezetői munkaszerződésben foglalt feladatok élesen elkülöníthetők a megbízási szerződésekben vállalt kötelezettségektől. Előadta továbbá, hogy a társaság az ügyvezetőnek felmentést adott a Munka Törvénykönyve (Mt) 191. § (1)-(3) bekezdésében foglalt, a további munkaviszony, munkavégzésére irányuló jogviszony tilalma és a versenytilalmak alól. Az adóhatóság az ellenkérelmében ismételten előadta, hogy a hogy a megbízási szerződések alapján kiállított számlákban rögzített gazdasági eseményeket az ügyvezető nem egyéni vállalkozóként, hanem munkaviszony keretében végezte.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az iratokból megállapítható volt, hogy az adóhatóság a megbízási szerződések semmisségét az (Mt.) 191. § (1) bekezdésére alapozta. Az adóhatóság az Art. 1. § (7) bekezdése alapján a szerződést jogosult valódi tartalma szerinti minősíteni. Az ún. valódisági klauzula azonban arra irányul, hogy az érvénytelen szerződés tényleges gazdasági eredményét vegye figyelembe függetlenül annak elnevezésétől, formájától, illetve esetleges érvénytelenségétől.

Az ügyvezető munkaszerződése és projektvezetői megbízási szerződése tartalmának összevetéséből kitűnően megállapítható, hogy semmilyen alapja nincs annak az adóhatósági megállapításnak, hogy az ügyvezetőnek, mint munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőnek a feladatai részét képezi a projektvezetéssel járó bármilyen kötelezettség. Az ügyvezető munkaszerződése ugyanis csak a Gt.-ben foglalt, a gazdasági társaság irányításával, vezetésével összefüggő általános feladatokra utal, és nem sorolja fel a kft által lebonyolított beruházások vezetését. Az Gt. az ügyvezetőnek a gazdasági társaság, mint szervezet működtetésére irányító funkciót betöltő vezető munkavállalónak állapít meg kötelezettségeket. A megbízási szerződések a fentiektől egyértelműen elkülöníthető és eltérő feladattal bízták meg az ügyvezetőt. Az adóhatóság az Art. 1. § (7) bekezdése alapján nem jogosult a megbízási szerződéseket munkajogi szempontból minősíteni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az Mt. 191. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatási tilalom megszegése, a vezetői összeférhetetlenség miatti joghátrányok, kártérítés érvényesítése a munkáltató, azaz a kft döntési jogkörébe tartozik.

A fentiekre tekintettel a jogerős ítélet tévesen hivatkozott arra, hogy a felperes a megbízási szerződések keretében is munkaviszonyban járt el – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. Ezt meghaladóan, mivel az adóhatóság a megbízási szerződésben szereplő projektvezetés tényleges elvégzését nem vizsgálta, a Legfelsőbb Bíróság sem volt abban a helyzetben, hogy a projektvezetési tevékenység tényleges teljesítéséről állást foglaljon. (BH 2010. 347)

---