Az alkalmazottak egyhatoda egyáltalán nem vár fizetésemelést 2023-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot. 17 százalék azok aránya, akik ebben az évben egyáltalán nem számítanak fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder február végén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

Az infláció szintje immár ősz óta felette jár a bérnövekedés ütemének, vagyis közel fél éve csökkenésnek indultak a reálbérek, és 2023-ban piaci becslések szerint 4 százalék körüli reálbér-csökkenés valószínűsíthető. Ebben a helyzetben kérdezett meg a Trenkwalder 500 versenyszférában dolgozó munkavállalót fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeikről.

A pénzromlás hatásait a munkavállalók is érzékelik, ez is közrejátszik abban, hogy a válaszadók 43 százaléka elégedetlen jelenlegi bérszintjével. A fizetésükkel elégedetlenek 35 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 24 százalék 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartanának megfelelő mértékűnek. A többség persze nem számít elvárásainak idei teljesülésével, ennek megfelelően 55 százaléknyian arra számítanak, hogy idén romlani fog tavalyhoz képest az anyagi helyzetük.

Fél év alatt sokat változott a munkavállalók attitűdje, a romló helyzetben a biztonsági szempontok jóval fontosabbak lettek, mint akár tavaly ősszel – mutatott rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Csökkenést látunk az akkori béremelési elvárásokhoz képest, egy éven belül a válaszadók 52 százaléka helyett immár ’csak’ 38 százalék tervez munkahelyváltást, és 68 százaléknyian tartják fontosabbnak a munkahelyeik biztonságát, mint az inflációt lekövető béremelést.

fizetésemelésInflációs környezetben ugyanakkor az eltérő béremelési ütem miatt sokkal szembetűnőbbé válhatnak az egyes munkahelyek közötti bérkülönbségek. Emiatt célszerű azt is nyomon követni, hogy mekkora eltérés ösztönözné az alkalmazottakat munkahelyváltásra. Az összes válaszadó 8 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is munkahelyet váltana, 30 százalékkal kedvezőbb alternatív állásajánlatért pedig már 57 százaléknyian hagynák ott jelenlegi állásukat. Ez is az óvatosság növekedését mutatja az elmúlt hónapokban, mivel ősszel ez az utóbbi arány még elérte a 68 százalékot.

A gazdasági realitások már átlépték a háztartások küszöbét, így egyre jobban kitapinthatók kompromisszumok is a munkavállalói elvárásokban. Ezt az is mutatja, hogy a tavaly őszi 68 helyett 40 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy ha 2023-ban nem emelkednének a juttatásaik, akkor biztosan felmondanának a munkahelyeiken. A munkáltatók szempontjából szintén reményt keltő fejlemény, hogy az összes válaszadó 64 százaléka átmenetileg megelégszik azzal, hogy amennyiben a munkáltatója nehezebb helyzetben működik, 1-2 éves átmeneti időre fizetésemelésének egy részét nem anyagi juttatásként (például home office lehetősége, képzés, utazási költség, stb.) kapja.

Forrás: Trenkwalder sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.

2024. május 8.

Jelentősen nőtt az Erste Bank nyeresége az első negyedévben

A növekvő működési bevételeknek és a kontrollált költségeknek köszönhetően az egy évvel korábbinál jobb eredménnyel zárta az Erste Bank az első negyedévet: a működési eredmény 40 százalékkal 62,8 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig közel 29 milliárd forintra nőtt az előző évi 6,3 milliárd forint profit után – jelentette be Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.