Az árfolyamingadozás bezavar a vállalkozások terveibe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bő két év megszorítás és járvány után a KKV vállalatok több mint kétharmada hajtott végre vagy tervez idén beruházást, illetve béremelkedést.

„Hivatalosan” is vége a Covidnak: nem meglepően a válaszadók alig 17 %-a érzi még hatását; közülük is döntően az otthoni munkavégzésre való áttérést és hosszútávon való megtartását.

A helyzet azonban nem rózsás: az árfolyam ingadozás, a munkaerőhiány és az infláció okoz fejfájást a KKV-knak. A moratórium megszűnése, valamint az emelkedő energiaárak miatt várhatóan nőni fog a felszámolások száma – derül ki a Via Credit és az OPTEN közös felméréséből.

A több száz fős felmérésében arra keresték a választ, hogyan vélekednek a vállalkozás vezetők a jelenlegi gazdasági helyzetről. Visszatekintve az elmúlt évek pandémiás időszakára, hogyan látják cégük működését, gazdálkodását? A kialakult gazdasági helyzetben hogyan vélekednek a HR, COVID vagy épp a Forint árfolyam témákról?

A válaszadók 56%-a 50 fő alatti-, 36% 50-250 közötti-, 8% pedig 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.

Akár az éves profitot is elvihette a háború

Túl vagyunk a Covidon: legalább is a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy a járványnak semmilyen hatása nincsen már a vállalkozás működésére. Akik még érzik a hatást, azok közül is közel 44% nem negatívumot említett, hanem a home office-ra való áttérést, mint a pandémia egyik fennmaradó következményét.

Háború: a szomszédban zajló háború a vállalatok 70%-ra nincsen hatással egyelőre. Ellátási lánc hiányosságok, megemelkedett energiaárak elenyésző számban jelentenek csak gondot. A fennmaradó 30%-a a válaszadóknak azonban érzi a háború okozta ellátási láncban keletkező fennakadásokat. Az elszálló alapanyagárak vagy az energia árának negatív hatásai egy-egy válaszadó akár teljes éves profitját is felélte. A vállalkozások már nem csak a nyersanyagárak tőzsdei ingadozását építik be a szerződéseikbe, hanem az energiaárak változását is áthárítják a megrendelők fele.

A forint-euró/dollár árfolyam ingadozása viszont érezteti hatását; 76% érzi a beszerzési árakban, illetve a működési költségekben való emelkedést. Egyes iparágakat, exportorientált vállalkozásokat megsegíti az erős euró, ezáltal a hazai hozzáadott értéket tartalmazó termékek versenyképesebbek nemzetközi viszonylatban. Ezek a cégek viszont kevesebben vannak, mint azok, akik árképzésének részét képezik az import áruk, alapanyagok feldolgozása, így az ő profitabilitásuk is romlik.

Terveznek a cégvezetők

64 százalék tervez beruhását, 84% pedig béremelést tervez idén. Pozitívum, hogy a válaszadók alig 13%-a gondolkodik elbocsátásokban, csupán 3% tervez bércsökkentést.

Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője szerint nem meglepő, hogy ilyen eredmények születtek a felmérés során; bő két év válságot követően a cégek végre fellélegezhetnek és elbocsátások, bércsökkentések helyett bepótolhatják elmaradt fejlesztéseiket. A háború és az általa generált ellátási lánc és devizaárfolyam okozta bizonytalanságot azonban a vállalkozások tartós folyamatként kezdik felfogni és minden bizonnyal folyamatosan újraterveznek. Az már elmúlt, hogy a cégvezetők több éves tervet tennének le az asztalra, az utóbbi időben megszokhattuk, hogy sokszor éven belül újraírják az üzleti tervet a változó körülményekre reagálva.

Árfolyam ingadozás, munkaerőhiány és infláció okoz fejfájást a KKV-knak

Melyek a magyar kkv-k legfőbb problémái: számos válaszlehetőség közül választhattak – akár többet is megjelölve- a felmérésben résztvevők: Covid, háború, adminisztrációs terhek, adók, forráshiány stb. A három leggyakrabban adott válasz a már korábban is említett árfolyam ingadozás (63%), az infláció (55%) és a szakképzett munkaerő (73%) hiánya volt.

Az OPTEN sem látja annyira optimistán a vállalkozások előtt álló időszakot

„A moratórium megszűnése, valamint az emelkedő energiaárak sok vállalkozás számára jelentenek komoly kihívást. Az idei évben már 12 000 cég került kényszertörlés alá – ami több mint tavaly egész évben – és a felszámolások száma is emelkedésnek indult.” – világít rá Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója.

Az ellátási láncokban kialakult problémák most legjelentősebben az ipari szektorokra hatnak – szemben a COVID által sújtott főként szolgáltató szektorokkal. „Ne legyenek illúzióink, sok bedőlés várható még idén és a jövő évben, és sok cég számára továbbra is a rövid távú túlélés a cél. Ezért is fontos, hogy a bedőlő vállalkozások minél kevesebb céget rántsanak magukkal.” – teszi hozzá az igazgató.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Csökkent az AutoWallis árbevétele és nyeresége

Az AutoWallis csoport 89,1 milliárd forint árbevételt ért el az első negyedévben, 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Adózás utáni eredménye 1,48 milliárd forint lett, 70 százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez képest – közölte a vállalat pénteken.

2024. május 17.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.