Idén 20 ezer cég szűnhet meg
Idén év végére a felszámolási eljárások száma elérheti a 20 eret, ami aggasztóan magas szám; az érintettek csaknem fele 3-5 éves cég – derül ki az OPTEN közleményéből.
Bejegyzések felszámolási eljárás címkével
Megugrott a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon
Majdnem kétszer több felszámolási eljárás indult magyarországi székhelyű vállalatokkal szemben 2022-ben, mint egy évvel korábban – derül ki a világ egyik legnagyobb hitelbiztosítója, a Coface elemzéséből. Továbbra is az építőipar számít a legrizikósabb szektornak, a legstabilabb pedig az agrárium.
Több tízezer vállalkozás szűnhetett meg a KATA módosítás miatt
Az Opten adatai szerint augusztus-szeptemberben komoly végelszámolási hullám indult a társas vállalkozások körében, a két hónapban együttesen már 50 ezerrel több vállalkozás lépett a megszűnés útjára, ez több mint tízszerese a megszokott volumennek! Az átalányadózást választók már kaptak adminisztrációs könnyítést, melyet akár továbbiak is követhetnek.
Felszámolási eljárás: ügyvezető felelőssége és a számvitel
A felszámolás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők jogszabályban előírt módon kielégítést nyerjenek. Felszámolási eljárás csak fizetésképtelen adós ellen indítható. Érdekes jogesetet ismertetünk.
Módosították a csőd- és felszámolási eljárást
A jogszabály-módosítással a nyugdíjas- és kismamaszövetkezetek tagjai biztosabban juthatnak pénzükhöz felszámolás esetén.
Az árfolyamingadozás bezavar a vállalkozások terveibe
Bő két év megszorítás és járvány után a KKV vállalatok több mint kétharmada hajtott végre vagy tervez idén beruházást, illetve béremelkedést.
Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
Csődtörvény: tovább aggódhatnak a cégvezetők a felelősségre vonás miatt
A vállalatok ügyvezetőinek anyagi felelősségét érintően tavaly jelentős változás történt a csődtörvényben, amit a koronavírus okozta gazdasági krízis szinte teljesen háttérbe szorított – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
18 százalékkal csökkent a csődök száma tavaly
Magyarországon a globális átlagot meghaladó mértékben, 18 százalékkal csökkent a csődök száma tavaly az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint.
Átírta a TAB a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló javaslatot
Felmentést adhat a hatósági házi karantén alól a járványügyi hatóság különös méltánylást érdemlő esetekben, szigorítanak a felszámolás kezdeményezésének szabályain, az önkormányzatok által hozott védelmi intézkedések megszegése is szabálysértésnek minősül.
42 százalékkal csökkent a cégalapítások száma
Áprilisban 1442 cég alakult meg Magyarországon, ami 42 százalékos visszaesés az előző hónaphoz, és 35 százalékos az egy évvel korábbihoz képest – közölte az Opten. A visszaesést az Opten a koronavírus-járvány gazdasági hatásának tulajdonítja.
Vezető tisztségviselő jogviszonyának helyes kezelése II.
A gazdasági társaságok a cégjegyzékből való törléssel szűnnek meg, melyre végelszámolási, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás folyamán kerülhet sor. A megszűnés formáját több körülmény határozza meg, felmerül azonban a kérdés, hogy a különböző esetekben miként kezeljük a vezető tisztségviselők jogviszonyát, biztosítási kötelezettségét.
Hitelezői igények bejelentése a felszámolási eljárásban
a hitelezői igény-bejelentésnek legkésőbb a 180 napos igénybejelentési határidő lejártáig meg kell érkeznie a felszámolóhoz. A határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta.
Az új névjegyzékbe nem került felszámolók és a folyamatban lévő eljárások
A folyamatban lévő eljárásokban nem kerültek felmentésre azok a vagyonfelügyelők és felszámolók, amelyek a pályázati keretszám miatt az új névjegyzékbe már nem nyertek felvételt. Ezekről a cégekről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet és ellátja a szakmai beszámoltatásukkal, hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is.
Megtévesztő lehet a csődtörvényi céltartalék fogalma
A csődtörvény szabályai szerint [26. § (5) bekezdés] az adós a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig köteles céltartalékot képezni. Jogeset.
A felszámolást megelőző engedményezés hatása a követelés besorolására
Az eljáró bíróságoknak abban a kérdésben kellett dönteniük, hogy a felszámolási eljárást megelőzően, de a sikertelen csődeljárást követően engedményezett követelés besorolható-e a kkv.-nak minősülő engedményesre irányadó kedvezményes hitelezői kategóriába. Az eljáró bíróságok a jogvita elbírálása során számos jogkérdésben tettek megállapításokat. Így a Fővárosi Ítélőtábla fontos tételt rögzített annak kimondásával, hogy az engedményezés maga a jogváltozást előidéző rendelkező ügylet. Ugyanakkor dogmatikailag pontatlanul minősíti az engedményezést konszenzuálszerződésnek az ítélet. Szintén vitatható annak a megállapításnak a helyessége, hogy a besorolás szempontjából az engedményezés időpontjának és nem a kötelezett értesítése (vagy teljesítési utasítás) időpontjának van jelentősége. Végezetül a Kúria úgy foglalt állást, hogy az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja után engedményezéssel szerzett követelések a felszámolás során nem élveznek olyan kedvező helyzetet, mint az eredetileg is kkv.-nak minősülő hitelezőt megillető követelések. E körben ugyanis – a Kúria döntése szerint – a csődeljárás időtartamát és a felszámolás megindulásáig tartó időszakot a felszámolási eljárás részeként kell figyelembe venni. Az elemzés rámutat, hogy bár ez a jogértelmezés teleológiai szempontból helyesnek tűnik, a határozat nehezen egyeztethető össze a jogszabály jelenlegi szövegével.