Az Opten adatai szerint augusztus-szeptemberben komoly végelszámolási hullám indult a társas vállalkozások körében, a két hónapban együttesen már 50 ezerrel több vállalkozás lépett a megszűnés útjára, ez több mint tízszerese a megszokott volumennek! Az átalányadózást választók már kaptak adminisztrációs könnyítést, melyet akár továbbiak is követhetnek.
A felszámolás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők jogszabályban előírt módon kielégítést nyerjenek. Felszámolási eljárás csak fizetésképtelen adós ellen indítható. Érdekes jogesetet ismertetünk.
A jogszabály-módosítással a nyugdíjas- és kismamaszövetkezetek tagjai biztosabban juthatnak pénzükhöz felszámolás esetén.
Bő két év megszorítás és járvány után a KKV vállalatok több mint kétharmada hajtott végre vagy tervez idén beruházást, illetve béremelkedést.
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.
A vállalatok ügyvezetőinek anyagi felelősségét érintően tavaly jelentős változás történt a csődtörvényben, amit a koronavírus okozta gazdasági krízis szinte teljesen háttérbe szorított – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Magyarországon a globális átlagot meghaladó mértékben, 18 százalékkal csökkent a csődök száma tavaly az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint.
Felmentést adhat a hatósági házi karantén alól a járványügyi hatóság különös méltánylást érdemlő esetekben, szigorítanak a felszámolás kezdeményezésének szabályain, az önkormányzatok által hozott védelmi intézkedések megszegése is szabálysértésnek minősül.
Áprilisban 1442 cég alakult meg Magyarországon, ami 42 százalékos visszaesés az előző hónaphoz, és 35 százalékos az egy évvel korábbihoz képest – közölte az Opten. A visszaesést az Opten a koronavírus-járvány gazdasági hatásának tulajdonítja.
A gazdasági társaságok a cégjegyzékből való törléssel szűnnek meg, melyre végelszámolási, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás folyamán kerülhet sor. A megszűnés formáját több körülmény határozza meg, felmerül azonban a kérdés, hogy a különböző esetekben miként kezeljük a vezető tisztségviselők jogviszonyát, biztosítási kötelezettségét.
a hitelezői igény-bejelentésnek legkésőbb a 180 napos igénybejelentési határidő lejártáig meg kell érkeznie a felszámolóhoz. A határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta.
A folyamatban lévő eljárásokban nem kerültek felmentésre azok a vagyonfelügyelők és felszámolók, amelyek a pályázati keretszám miatt az új névjegyzékbe már nem nyertek felvételt. Ezekről a cégekről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet és ellátja a szakmai beszámoltatásukkal, hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is.
A csődtörvény szabályai szerint [26. § (5) bekezdés] az adós a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig köteles céltartalékot képezni. Jogeset.
Az eljáró bíróságoknak abban a kérdésben kellett dönteniük, hogy a felszámolási eljárást megelőzően, de a sikertelen csődeljárást követően engedményezett követelés besorolható-e a kkv.-nak minősülő engedményesre irányadó kedvezményes hitelezői kategóriába. Az eljáró bíróságok a jogvita elbírálása során számos jogkérdésben tettek megállapításokat. Így a Fővárosi Ítélőtábla fontos tételt rögzített annak kimondásával, hogy az engedményezés maga a jogváltozást előidéző rendelkező ügylet. Ugyanakkor dogmatikailag pontatlanul minősíti az engedményezést konszenzuálszerződésnek az ítélet. Szintén vitatható annak a megállapításnak a helyessége, hogy a besorolás szempontjából az engedményezés időpontjának és nem a kötelezett értesítése (vagy teljesítési utasítás) időpontjának van jelentősége. Végezetül a Kúria úgy foglalt állást, hogy az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja után engedményezéssel szerzett követelések a felszámolás során nem élveznek olyan kedvező helyzetet, mint az eredetileg is kkv.-nak minősülő hitelezőt megillető követelések. E körben ugyanis – a Kúria döntése szerint – a csődeljárás időtartamát és a felszámolás megindulásáig tartó időszakot a felszámolási eljárás részeként kell figyelembe venni. Az elemzés rámutat, hogy bár ez a jogértelmezés teleológiai szempontból helyesnek tűnik, a határozat nehezen egyeztethető össze a jogszabály jelenlegi szövegével.
