Bevetésre kész az e-ingatlan-nyilvántartás, megújult a KSH Ingatlanadattára, erős decemberrel zárhat az ingatlanpiac
Megújult és kibővült tartalommal, valamint egy, területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ingatlanadattár című kiadványa. Az ingatlanpiacon, a pénzintézetekben és a hivatalokban is dömpingre számítanak a Duna House és a Credipass szakértői idén decemberben. A befektetők ingatlanvásárlási kedvét az inflációkövető állampapír kivezetése erősítheti a megszokottnál is jobban, míg az otthonteremtési céllal vásárlókat a „városi” csok és a babaváró támogatás nyújtotta lehetőségek motiválják – ismertették várakozásaikat a szakemberek pénteken. Továbbá készen áll a bevezetésre az elektronikus ügyinézést biztosító ingatlan-nyilvántartás, a papíralapú rendszert 2024 decemberére teljes mértékben fölválthatja a digitális nyilvántartás – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az E-ingatlan nyilvántartás projekt záró rendezvényén.
György István az állam működése szempontjából nélkülözhetetlennek nevezte az ország minden négyzetméterére kiterjedő digitális adatbázist, amelyben nem engedhető meg semmilyen pontatlanság. Az új rendszernek igazodnia kell a magyar ingatlanjog több évszázados hagyományaihoz, ugyanakkor meg kell felelnie a jogbiztonság mai követelményeinek, erősítve az ingatlan-nyilvántartásba vetett közbizalmat. Az államtitkár szerint az elektronikus nyilvántartás a gazdasági versenyképességet is javíthatja, hiszen csökkenti az adminisztratív terheket, egyszerűsíti a földügyi eljárásokat.
György István felidézte, hogy a kormány 2010 után ügyfélbarát szemléletben szervezte át a közigazgatást, mérsékelte a bürokráciát, hatékonyabbá tette a hivatalok működését. A digitális állampolgárság új szintre emeli az adminisztrációt, az új korszakban akár egy telefonról is lehet ingatlanügyeket intézni. Az e-ingatlan nyilvántartás ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb eleme, hiszen a földügyi eljárások száma évente milliós nagyságrendű, a magyar ingatlan-nyilvántartás 19 millió tulajdoni lapot kezel – tette hozzá.
A Miniszterelnökség ingatlan-nyilvántartási és térképészeti főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a 170 éves magyar ingatlannyilvántartás az ország legnagyobb, minden állampolgárt érintő vagyonadat-nyilvántartása. Az e-ingatlannyilvántartás bevezetését nem csupán az ingatlanforgalom biztonsága indokolja, hiszen a fejlesztésekkel az elektronikus ügyintézés újabb eljárásra terjeszthető ki. A papíralapú ügyintézés felváltása azért is fontos, mert ma is átlagosan 5 ezer oldal nyomtatvánnyal bővül az ingatlan-nyilvántartások naponta.
A Lechner Nonprofit Kft. képviseletében Kis György Sándor programigazgató kiemelte, hogy a biztonságos ingatlannyilvántartás a legfontosabb állami feladatok közé tartozik. Magyarország sokat lépett előre a digitalizációban, az informatikai alkalmazások hatékony és innovatív munkát tesznek lehetővé. A projekt fejlesztései elkészültek, lezárását a rendszerszintű bevezetés követi, alkalmazásai fokozatosan válnak majd elérhetővé a következő hónapokban – közölte.
Az internetes oldala szerint a projekt összesen csaknem 16 milliárd forint vissza nem térítendő uniós és költségvetési támogatást kapott a Széchenyi 2020 program keretében. A kedvezményezett a Miniszterelnökség téradat-nyilvántartásokkal foglalkozó, e-közigazgatást és építésügyet támogató háttérintézménye, a Lechner Nonprofit Kft. A fejlesztéseknek köszönhetően rövidül a földügyi, vagyis az ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárások átfutási ideje – írták.
Megújult és kibővült a KSH Ingatlanadattára
Megújult és kibővült tartalommal, valamint egy, területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ingatlanadattár című kiadványa, amely a lehető legrészletesebb területi bontásban mutatja be a használt lakások négyzetméterárát: a települési, a fővárosban a kerületi átlagárak mellett a városokban utcánként is közli az átlagos árakat és azok relatív szórását.
A KSH szerdán az MTI-vel közölte: az Ingatlanadattár mostani módosításával a KSH egységes adatbázisba szervezte és a lekérdezőben ingyenesen elérhetővé és kereshetővé tette a 2015 óta eltelt évek ingatlanstatisztikáit, ami biztosítja az adatok időbeli összehasonlításának, grafikonos és térképi ábrázolásának lehetőségét. Az újítás hatására lekérdezhető és megjeleníthető például egy adott város adott utcájában a lakásárak változása 2015 és 2022 között.
Az új ingatlanadattár tájékozódási lehetőséget kínál a lakáspiac iránt érdeklődő közönségnek és a szakmai felhasználóknak is. Az ingatlanpiaci folyamatok átláthatóságát, az adatok hozzáférhetőségét biztosító fejlesztéssel a KSH a lakáspiaci szereplők tájékozódási lehetőségeit szeretné bővíteni, ezzel mérsékelve döntéseik kockázatát. Az adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Illetékhivatali adatbázisa – írták.
Az átlagosnál erősebb decemberrel zárhat az ingatlanpiac
A szokásosan az év leggyengébb időszakának számító december idén meglepetéseket tartogathat. Az elmúlt 10 év decemberre becsült piaci tranzakciószámainak átlaga ugyanis mindössze 8985 a Duna House adatai szerint, míg 2023 eddigi legerősebb hónapja a május volt, amikor mindössze 10 187 tranzakciót becsült az ingatlanközvetítő hálózat.
A befektetési céllal vásárló ügyfelek érdeklődése és aktivitása az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az év vége felé hagyományosan erős, a befektetők ilyenkor törekszenek arra, hogy még az óévben jó helyet találjanak befektetésre szánt pénzüknek.
Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK)bejelentése szerint november 28-án kivezették az inflációkövető állampapírt, ami a befektetőket az ingatlanok felé tereli majd jövőre, sőt ennek köszönhetően az általános év végi befektetői jelenlét is fokozottabb lehet idén. Ezzel szemben az otthonteremtési céllal vásárlók egy csoportja, a további gyermeket nem tervező házaspárok utolsó pillanatos elhatározásai a szakértői várakozások szerint nagy eséllyel dömpinget indíthatnak az ingatlanpiacon, a hivatalokban és a pénzintézetekben egyaránt.
Mind az ingatlan-, mind a pénzügyi szakértők tapasztalatai alapján megnövekedett azon érdeklődők aktivitása, akik az utolsó pillanatban úgy döntöttek, mégis szeretnének élni az idén még elérhető otthonteremtési támogatásokkal, legyen az a kamatmentes kölcsönként maximum 10 millió forintot jelentő babaváró támogatás vagy a 2024-től már nem igényelhető „városi” csok – mondta a szakértő.
Azok a családok, akik már megtalálták a kiszemelt ingatlant és rendelkeznek aláírt adásvételi szerződéssel, pénzügyi szakértői segítséggel jó eséllyel beleférhetnek az igénylési határidőkbe, de érdemes felkészülni arra, hogy a pénzintézetekben és hivatalokban a megszokottnál nagyobb lehet a tolongás. A „last minute” igénylők számára jó hír azonban, hogy az idei évben a kormány csupán a 2023. december 27. és 2024. január 1. közötti időszakra rendelte el a téli igazgatási szünetet, így csaknem a teljes hónap rendelkezésre áll az ügyintézésre – hívta fel a figyelmet Benedikt Károly.
(MTI)
