Az elektronikus piacterekre vonatkozó szabályok (4. rész)


Az előző cikkben már említettem, hogy annak eldöntését, hogy az elektronikus felület megkönnyíti-e a termékértékesítést, és így vélelmezett értékesítőnek minősül-e, ügyleti alapon kell elvégezni, figyelembe véve bizonyos kritériumokat. A következő cikkekben ezekkel a kritériumokkal fogunk foglalkozni. Látni fogjuk, hogy az ügyletek megítélésében bizonyos szavaknak, illetve azok értelmezésének különös súlya van. Ezek közé sorolandóak például a „megkönnyíti”, vagy az „elősegíti” szavak.

Amikor a jogalkotó az „elősegíti” kifejezést használja, akkor arra a tevékenységre utal, hogy az elektronikus felület használatával a vevő és a termékeket az elektronikus felületen keresztül eladásra kínáló értékesítő kapcsolatba tud lépni egymással, és ennek eredményeként a terméket az adott elektronikus felületen keresztül értékesítik a szóban forgó vevő részére. Más szóval az értékesítő és a vevő közötti adásvételt az elektronikus felületet üzemeltető adóalany segítségével valósítják meg/kötik meg. A fogalom magában foglalja azokat a helyzeteket is, amikor a vevők kezdeményezik a vásárlási folyamatot vagy tesznek ajánlatot áruk megvásárlására, és az elsődleges szállítók az elektronikus felületen keresztül elfogadják az ajánlatot.

Az adóalany, vagyis az elektronikus felület nem minősül a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást „megkönnyítő”-nek, ha sem közvetlenül, sem közvetve nem határozza meg a termékértékesítésre vonatkozó feltételeket (1); valamint sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a kifizetett összeg vevő felé történő felszámításának engedélyezésében (2); valamint sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék megrendelésében vagy a vevő részére történő eljuttatásában (3).

E feltételeket az adóalanynak együttesen kell teljesítenie ahhoz, hogy úgy lehessen tekinteni, mint aki nem könnyíti meg az értékesítést. Következésképpen, még ha az adóalany a felsorolt tevékenységek közül csak egyet is végez, akkor is úgy tekinthető, hogy megkönnyíti a termékértékesítést, így pedig vélelmezett értékesítőnek fog minősülni, annak minden következményével.

A vélelmezett értékesítőre vonatkozó rendelkezés azonban nem vonatkozik a következő tevékenységekre: fizetések feldolgozása a termékértékesítés tekintetében, termékek listázása vagy reklámozása, illetve az értékesítésben való további részvétel nélkül a vevő átirányítása vagy átvitele termékeket eladásra kínáló más elektronikus felületre.

A héa végrehajtási rendelet 5b. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint, ha az elektronikus felületet üzemeltető adóalany közvetve vagy közvetlenül meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a termékértékesítésre sor kerül, akkor az említett adóalanyt úgy kell tekinteni, mint aki elősegíti az adott termékértékesítést, és vélelmezett értékesítőként kell kezelni.

A feltételek alatt az elsődleges értékesítőnek és a vevőnek az értékesítéshez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit kell érteni, mint például az árat, a termékek típusát/jellegét, a fizetésre, a szállításra vagy bármilyen garanciára vonatkozó rendelkezéseket. Kiterjed azokra a feltételekre is, amelyek mellett az elsődleges értékesítő és a vevő használhatja a honlapot/platformot (ideértve a honlapon/platformon való fiókkezelésre vonatkozó feltételeket is).

Mivel a rendelkezés a szerződési feltételek bármelyikére utal, amelyek közvetlenül vagy közvetve meghatározhatók, a fogalmat tágan kell értelmezni. Célja, hogy az online/e-kereskedelemben létező vagy kialakulóban lévő piacteret, platformot, portált vagy hasonló üzleti modellt működtető adóalanyok széles körét lefedje.

Molnár Péter független adótanácsadó


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).