Az elektronikus piacterekre vonatkozó szabályok (4. rész)


Az előző cikkben már említettem, hogy annak eldöntését, hogy az elektronikus felület megkönnyíti-e a termékértékesítést, és így vélelmezett értékesítőnek minősül-e, ügyleti alapon kell elvégezni, figyelembe véve bizonyos kritériumokat. A következő cikkekben ezekkel a kritériumokkal fogunk foglalkozni. Látni fogjuk, hogy az ügyletek megítélésében bizonyos szavaknak, illetve azok értelmezésének különös súlya van. Ezek közé sorolandóak például a „megkönnyíti”, vagy az „elősegíti” szavak.

Amikor a jogalkotó az „elősegíti” kifejezést használja, akkor arra a tevékenységre utal, hogy az elektronikus felület használatával a vevő és a termékeket az elektronikus felületen keresztül eladásra kínáló értékesítő kapcsolatba tud lépni egymással, és ennek eredményeként a terméket az adott elektronikus felületen keresztül értékesítik a szóban forgó vevő részére. Más szóval az értékesítő és a vevő közötti adásvételt az elektronikus felületet üzemeltető adóalany segítségével valósítják meg/kötik meg. A fogalom magában foglalja azokat a helyzeteket is, amikor a vevők kezdeményezik a vásárlási folyamatot vagy tesznek ajánlatot áruk megvásárlására, és az elsődleges szállítók az elektronikus felületen keresztül elfogadják az ajánlatot.

Az adóalany, vagyis az elektronikus felület nem minősül a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást „megkönnyítő”-nek, ha sem közvetlenül, sem közvetve nem határozza meg a termékértékesítésre vonatkozó feltételeket (1); valamint sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a kifizetett összeg vevő felé történő felszámításának engedélyezésében (2); valamint sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék megrendelésében vagy a vevő részére történő eljuttatásában (3).

E feltételeket az adóalanynak együttesen kell teljesítenie ahhoz, hogy úgy lehessen tekinteni, mint aki nem könnyíti meg az értékesítést. Következésképpen, még ha az adóalany a felsorolt tevékenységek közül csak egyet is végez, akkor is úgy tekinthető, hogy megkönnyíti a termékértékesítést, így pedig vélelmezett értékesítőnek fog minősülni, annak minden következményével.

A vélelmezett értékesítőre vonatkozó rendelkezés azonban nem vonatkozik a következő tevékenységekre: fizetések feldolgozása a termékértékesítés tekintetében, termékek listázása vagy reklámozása, illetve az értékesítésben való további részvétel nélkül a vevő átirányítása vagy átvitele termékeket eladásra kínáló más elektronikus felületre.

A héa végrehajtási rendelet 5b. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint, ha az elektronikus felületet üzemeltető adóalany közvetve vagy közvetlenül meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a termékértékesítésre sor kerül, akkor az említett adóalanyt úgy kell tekinteni, mint aki elősegíti az adott termékértékesítést, és vélelmezett értékesítőként kell kezelni.

A feltételek alatt az elsődleges értékesítőnek és a vevőnek az értékesítéshez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit kell érteni, mint például az árat, a termékek típusát/jellegét, a fizetésre, a szállításra vagy bármilyen garanciára vonatkozó rendelkezéseket. Kiterjed azokra a feltételekre is, amelyek mellett az elsődleges értékesítő és a vevő használhatja a honlapot/platformot (ideértve a honlapon/platformon való fiókkezelésre vonatkozó feltételeket is).

Mivel a rendelkezés a szerződési feltételek bármelyikére utal, amelyek közvetlenül vagy közvetve meghatározhatók, a fogalmat tágan kell értelmezni. Célja, hogy az online/e-kereskedelemben létező vagy kialakulóban lévő piacteret, platformot, portált vagy hasonló üzleti modellt működtető adóalanyok széles körét lefedje.

Molnár Péter független adótanácsadó


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Így működnek majd a távfelügyelt boltok

A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.

2024. május 17.

Mi lesz a nyaralásokkal 2024-ben?

Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.