Az életkorral fordított arányban nő a lakásvásárlási kedv


Összességében csökkent a lakásvásárlást tervezők aránya a 30-59 évesek táborában – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A teljes korosztály mindössze 33 százaléka lát rá esélyt, hogy a jövőben lakóingatlant vásároljon, ez jóval elmarad az egy és két évvel korábbi 41, illetve 48 százaléktól. A harmincas korosztály lehet a legaktívabb a jövőben, tízből négyen vennének lakást a következő időszakban.

Úgy tűnik, hogy az idei évet meghatározó bizonytalanság és jelentős kiadások visszafogták a lakásvásárlási terveket a középkorúak körében. Erről szól többek között a K&H harmadik negyedévben készült biztos jövő felmérése, amely az érintett korosztály tagjainak lakásvásárlási terveit vizsgálta. Visszaesett a lakásvételt tervezők száma Az idén a válaszadók mindössze 33 százaléka mondta azt, hogy szóba jöhet a lakásvásárlás a következő öt év során. Ez jelentős csökkenésnek felel meg az előző két évhez képest, hiszen 2022-ben a kutatás alapján 41 százalékos volt az arányuk, 2021-ben pedig még 48 százalékot tett ki. A mostani eredmény lényegében megegyezik a 2020-as szinttel, akkor ugyanis 34 százalékos volt az lakóingatlan-vételre készülők aránya. Az ingatlanvásárlást fontolgatók mindössze 3 százaléka egy éven belül oldaná meg ezt a kérdést. További 10 százalékuk 2-3 éves időtávot említett, 13 százalékos azoknak az aránya, akik 3-4 éven belül tervezik ugyanazt. 13 százalékuk pedig szeretne lakást, de csak több mint öt év múlva kerülhet erre sor. Az életkor alapján jelentős eltérések láthatóak. A harmincasok 41 százaléka gondolkodik lakásvásárláson, a negyveneseknél 35, az ötveneseknél 22 százalékra mérséklődik az arány.

Budapesten a legnagyobb a lakásvételi kedv, a falvakban a legalacsonyabb, 50 és 20 százalékos. Aki más lakásában lakik, 53 százalékban tervez lakást vásárolni, de a saját lakásban élők között is 27 százalékos ez az arány. Aki bérelt lakásban lakik, szintén valószínűbb, hogy vásárlást tervez, tízből hatan fontolgatják ezt.  Kamatkérdés A lakásvásárlási kedv csökkenésében szerepet játszhat, hogy az utóbbi időszakban magasak voltak a kamatok, így a lakáshitelek is a korábbi években megszokottnál drágábbak lettek. Ugyanakkor javíthat a helyzeten, hogy az infláció lassulása miatt megindult a kamatok mérséklődése, ami megjelenik a piaci lakáshiteleknél is. Emellett az állami lakástámogatási rendszer is hozzájárulhat ahhoz, hogy a harmincas korosztály gyermekvállalást tervező tagjai kilépjenek vevőjelöltként a lakáspiacra. A kutatásrólA közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A mostani felmérés 2023. szeptember 1-16. között készült.

Forrás: K&H biztos jövő kutatás – sajtóanyag


Kapcsolódó cikkek

2024. december 4.

Többet kellene költenie a hazai kkv-knak digitalizációra

Visszafogottság jellemzi a magyar kkv szektort, ha a digitalizációról van szó. A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben sokan inkább a kivárásra játszanak, hátha javulnak a gazdasági mutatók. Noha a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási eredményei alapján visszaesés látszik a szektor informatikai beruházási hajlandóságában, a bank szakértője szerint akár versenyképességük megőrzésének kulcsa is lehet a digitális megoldások irányába történő fejlesztés.