Az ESG lesz az új GDPR?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban találkozunk az ESG hívószóval, anélkül, hogy sokan tisztában lennének az angol nyelvű rövidítés jelentésével és a kérdés jelentőségével. Pedig a következő években az ESG szempontrendszer sok cég életében legalább akkora figyelmet, illetve ráfordítást fog kiharcolni magának, mint tette azt a GDPR 2018-ban.

Mi az az ESG?

Az ESG rövidítés három angol szó kezdőbetűjét takarja; azaz az environmental (környezeti), a social (társadalmi) és a governance (irányítás) kifejezésekről van szó. Ezek azok a szempontok, amelyeket ma még csak a legnagyobb cégeknek, de idővel szinte minden piaci szereplőnek figyelembe kell majd vennie a működése, illetve a beszámolói készítése során.

Nem a távoli jövőről van tehát szó, hiszen az ESG jegyében már ma is, akár magyar cégeknél is találkozhatunk fenntarthatósági jelentésekkel, vagy az ESG adatok egyéb módon történő nyilvánosságra hozatalával – emeli ki dr. Weidinger Péter, LL.M. az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. Ideális esetben pedig már a stratégiai döntések meghozatalában is szerepet játszanak a fenntarthatósági szempontok.

Az ESG szabályrendszere

Az ESG szabályok nem egy jogforrásban találhatók meg, nincs tehát ESG-törvény, vagy ESG rendelet. Több EU-s és hazai jogforrás adja ki az ESG szabályok együttesét, amelyek hatálybalépése ráadásul eltérő időpontokban történik.

Az ESG szabályrendszer egyik első elemének tekinthető az EU NFRD irányelve (az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve), amely az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára írja elő, hogy bizonyos (nem pénzügyi) információkat is közzé tegyenek. Ilyen a vállalkozás korrupció elleni küzdelmére, vagy akár a környezetvédelmi, vagy emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos politikáira és azok eredményeire vonatkozó információ is. A 2014 őszén hatályba lépett irányelvet a számviteli törvény ültette át a magyar jogba és az ESG szempontokat az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató (és további kritériumokat teljesítő) vállalkozásoknak a nem pénzügyi kimutatásukban kell szerepeltetni.

Az NFRD irányelvet számos más jogforrás követte, illetve fogja követni, amelyek közül az SRD II irányelvet (az Európai Parlament és a Tanács 2017/828 irányelve) kell kiemelni, amely irányelvet a nemzeti jogalkotóknak 2019. június 10-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. Ezen irányelv a hatékony és fenntartható részvényesi szerepvállalást kívánja elősegíteni többek között azzal, hogy a részvényeseknek beleszólást biztosít a vállalkozás javadalmazási politikájának meghatározásába, azaz a menedzsment juttatásának kialakításába. Ez is azt a célt szolgálja, hogy az ESG szempontok felülírhassák akár a vállalkozás, akár az igazgatóság rövid távú érdekeit. Az SRD II. rendeletet a 2019. évi LXVII. törvény ültette át a magyar jogba, amely jogszabály alapján az Nyrt.-k esetében a társaság által megállapított javadalmazási politikának hozzá kell járulnia a társaság üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához, és ismertetnie kell, hogy miként teszi ezt. Tehát az ESG szabályok a tőzsdén jegyzett társaságok esetében már évek óta alkalmazandók.

Mit hoz a jövő?

A további ESG szabályok részletes ismertetése helyett elegendő arra utalni, hogy folyamatosan érkeznek az újabb jogszabályok, így pl.: az NFRD irányelv felülvizsgálatát követően már elkészült az NFRD irányelv szabályait módosító CSRD irányelv tervezete, amely már a 2023. január 1-től kezdődő üzleti év vonatkozásában is tartalmaz előírásokat.

Ami biztos továbbá, hogy a Taxonómia Rendelet (az Európai Parlament és a Tanács 2020/852 rendelete), bizonyos rendelkezései 2023. január 1-jétől lesznek alkalmazandók az EU valamennyi tagállamában. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon is alkalmazandók lesznek a pénzügyi piaci szereplők számára olyan környezetei célkitűzések, mint a körforgásos gazdaságra való átállás, vagy a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

Ahhoz, hogy a cégek ESG-konform működése hosszú távon is biztosított legyen, nem elegendő csupán a már meglévő szabályok betartása, hanem folyamatosan nyitott szemmel kell járnia a cégvezetőknek, hogy az újabb és újabb szabályokat alkalmazzák működésük során, valamint figyelembe vegyék befektetéseik kihelyezésénél. Mivel könnyen lehet, hogy az ESG szabályokat a jövőben a kisebb, illetve a pénzügyi piacon kívüli szereplőknek is be kell majd tartaniuk, ezért érdemes már a jelenlegi működés során is figyelemmel lenni a környezeti, a társadalmi és az irányítási szempontokra legyen szó, akár a nők menedzsmentben való részvételéről, vagy a cég éghajlatváltozás mérséklése érdekében tett erőfeszítéseiről – zárta gondolatait dr. Weidinger Péter, LL.M., az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás partnere.

---