Benyújtotta a kormány a fenntartható vállalati működést ösztönző törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlésnek – hívja fel a figyelmet az EY. Az érintett hazai cégeknek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontból is át kell világítaniuk működésüket, és büntetésekre is számíthatnak, ha nem teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségeket.
A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A megkérdezett cégek több mint fele rendelkezik fenntarthatósági rendszerrel vagy politikával – derül ki a Siemens Zrt. csütörtökön közzétett friss kutatásából.
Míg éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, addig 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4%-os, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.
Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet magyar vállalatok a fenntarthatóság területén – mutat rá az EY 17 EU-tagállamban összesen 320 társaságot vizsgáló tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet, ezért a vállalkozásoknak érdemes mielőbb felmérniük, vonatkozik-e rájuk az úgynevezett Taxonómia-rendelet.
Nincs olyan ágazata a magyar gazdaságnak, amelyben ne rosszabb eredményt mutatott volna ki a K&H fenntarthatósági indexe, mint egy évvel korábban. „2023 első féléve bizonyosan nem a környezeti lábnyom csökkentésére tett erőfeszítések miatt vonul be a gazdaságtörténetbe” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője, aki szerint a kedvezőtlen konjunktúra megakasztotta a lassan beinduló folyamatokat, áll az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.
Az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját azon jogszabálytervezet kapcsán, amely kötelezővé tenné az uniós nagyvállalatok számára, hogy ellenőrizzék, vajon a beszállítóik alkalmaznak-e gyermekmunkát vagy károsítják-e a környezetet. Amennyiben a szabály életbe lép, a gondatlan cégeket különböző szankciók fogják sújtani – olvasható az EY lapunknak eljuttatott közleményében.
Láthatóan összhangban szigorodnak az EU elvárásai a fenntarthatóság(ESG) területét érintően, hiszen az Európai Unió kötvénykibocsátóira hamarosan már egy új sztenderd fog vonatkozni – írja a a BDO Magyarország ESG üzletágának elemzése a fenntarthatóság területét érintő változásokról. 2023. február 28-án az Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalófelei ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöld kötvényekre vonatkozó szabvány (EU Green Bond Standard) létrehozásáról. Friss fejlemény e téren, hogy március 14-én, keddenelfogadta az Európai Parlament azt a rendeletet, amelyben a 27 EU-tagország közös kötelezettségvállalási rendelet [(EU) 2018/842] szabályait vizsgálták felül, és amely előírja, hogy 2005-höz képest 2030-ig 30 helyett összesen 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátásáteurópai uniós szinten. A szigorítás és a kibocsátáscsökkentési előírás mértéke tagállamonként eltérő.Az EU szigorodó előírása természetesen kihatással van a területén működő vállalatok gazdasági tevékenységére is. A hazánkat érintő karboncsökkentési elvárás jelentősen érinti a hazai vállalatok jövőbeli terveit is.
6,5 év múlva – egyes számítások szerint – a Föld elérheti az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedését, ami visszafordíthatatlanul megváltoztatná a bolygó klímáját. Ennyi idő ezen vélemények szerint van arra, hogy az emberiség – beleértve a vállalkozásokat is – tegyen azért, hogy fenntarthatóvá váljon a jövő. A K&H Cápák között üzleti showműsor jelentkezőinek körében végzett felmérése szerint az induló vállalkozások is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, jelentős részüknél ez már a termékfejlesztéskor döntő szempontnak számít.
A feltörekvő technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI) és a robotika segítségével igyekeznek a cégek megfelelni az egyre szigorúbb fenntarthatósági elvárásoknak – derül ki az EY több mint 1300 cég bevonásával készült nemzetközi kutatásából. A válaszadók döntő többsége szerint ezek a jövőbe mutató megoldások kulcsszerepet játszhatnak a vállalatok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében.
A befektetők határozott elvárásai ellenére a vállalatok alig harmada tudja megfelelően bemutatni pénzügyi jelentéseiben, hogy milyen hatása lesz az éghajlatváltozásnak a működésére – állapítja meg az EY legfrissebb, globális klímakockázati barométere.
Nemcsak a nagyvállalatokra, de a kkv-szektor cégeire, azok vezetőire is jelentős feladatokat ró az unió zöld átállási stratégiája, ami lényegében a fennálló energetikai és geopolitikai helyzet ellenére sem enyhült. Ennek értelmében 2024-től kezdődően, több lépcsőben minden tagállam vállalkozásainak jelentős lépéseket kell tennie a fenntarthatóság (ESG) területén és érdekében. Ráadásul nem elég átláthatóvá tenni a cég tevékenységét, hanem évről évre jelentést is össze kell állítani erről. Mindezzel már jövőre is lehet munka, de a feladat nemcsak adminisztratív jellegű; az elvárásoknak csak valóban fenntartható működéssel lehet majd megfelelni, amihez sok cégnek alapvetően kell majd átalakítania folyamatait. A helyzetet a magyarországi BDO három munkatársa, Czakó Karolina, Reizinger Zsófia és Matos Dávid foglalta össze.
Az ESG-szempontoknak való megfelelést a bankok és a befektetők is értékelik – írja felmérésében az Opten.
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban találkozunk az ESG hívószóval, anélkül, hogy sokan tisztában lennének az angol nyelvű rövidítés jelentésével és a kérdés jelentőségével. Pedig a következő években az ESG szempontrendszer sok cég életében legalább akkora figyelmet, illetve ráfordítást fog kiharcolni magának, mint tette azt a GDPR 2018-ban.
A cégvezetők többsége tisztában van az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéseivel. A fenntarthatóságot sokan tartják fontosnak, de kevesen tesznek is érte. A vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy Magyarország mennyire függ a fosszilis energiáktól. A vállalatvezetők szerint mindenképpen szükség lesz több alternatív energiaforrásra. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy a fegyveres konfliktus következményeként ilyen irányú törekvéseik késést szenvedhetnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index felméréséből, amelyet június végén mutattak be. A felmérésre most először került sor és a pénzintézet félévente fogja megismételni az adatfelvételt, hogy követni lehessen a változásokat is – olvasható a pénzintézet lapunknak eljuttatott közleményében.
A szervezet jó hírnevébe kerülhet, ha egy vállalat nem kezeli megfelelően az egyre szigorúbb környezetvédelmi és társadalmi elvárásokat, a cégvezetők többsége mégsem egyeztet ezekről a területekről a jogi igazgatóval – állapítja meg az EY és a Harvard Law School Center 1000 jogtanácsos és jogi vezető bevonásával készült nemzetközi közös kutatása.
Bár jelenleg a pénzintézet által kezelt vagyon 8 százaléka van a fenntartható fejlődés alapokban, látszik, hogy egyre nyitottabbak a magyarok – derül ki a cég közleményéből.
A magyarok csaknem egyharmadának fontos szempont a munkahelyválasztásnál, hogy leendő munkaadójuk mennyit tesz a fenntarthatóságért, a most 18 és 26 év közötti Z generációsok pedig ennél is nagyobb arányban, 41 százalékban vélekedik így.
Éghajlatvédelmi stratégiájának részeként szigorít a szénalapú üzleti tevékenységeket folytató vállalatok esetében a befektetések, valamint a vagyon- és felelősségbiztosítások területén az Allianz csoport.
Világszerte vonzóvá váltak a fenntartható fejlődést elősegítő befektetések – mutat rá az EY 127 magántőke-társaság és 72 intézményi-befektető bevonásával készült globális kutatása, olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben. A megkérdezettek közel fele (49%) már a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat is figyelembe veszi pénzügyi beruházásainál, ami rákényszeríti a cégeket arra, hogy részletesen beszámoljanak ilyen irányú kezdeményezéseikről.
A közel 300 felsővezető bevonásával készült nemzetközi felmérés szerint a döntéshozók alaposan tájékozódnak, hogy a kiválasztott szervezet megfelelően ügyel-e a fenntarthatósági szempontokra.
