Az ingatlanvásárlások mintegy negyede befektetési céllal valósul meg


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Duna House adatai alapján az ingatlanok vásárlásánál a vevő motivációja 27 százalékban a befektetési szándék volt tavaly országosan, vidéken ez az arány 23,5 százalék volt – írta az ingatlanközvetítő közleményben.

Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy a nyugati országrészben, Kaposvár esetében 40 százalék feletti, Zalaegerszegen, Tatabányán és Szombathelyen 30 százalékot meghaladó, Győrben pedig 29 százalék volt a befektetési célú ingatlanvásárlás aránya.

A keleti országrészben a befektetők Debrecent részesítették előnyben, ahol a 2022-es adásvételek 46 százaléka nem saját célú vásárlás volt. Pécsen, Szegeden, Kecskeméten és Békéscsabán szintén kiemelkedő, 30 százalék feletti arányban szerződtek a vevők befektetési céllal. A keleti régió egyetemvárosai közül Miskolcon és Nyíregyházán az éves, országos átlaggal megegyező, 27 százalékos befektetői arány volt megfigyelhető.

A befektetői szándékú vásárlások aránya azokban a városokban kiugró, ahol nagyobb beruházások vannak, illetve felsőoktatási intézmények működnek – összegezte a szakértő. Az ingatlanközvetítő jelezte, hogy a vármegyeszékhelyek közül a befektetői céllal köttetett adásvételeken belül Debrecenben kértek az eladók a legtöbbet, közel 740 ezer forintot négyzetméterenként a lakásokért. Az átlagos ingatlanbefektetésre fordított összeg közel 40 millió forint, az átlagos ingatlanméret pedig 53 négyzetméter volt Debrecenben tavaly.

A legkedvezőbb négyzetméterárakkal a békéscsabai befektetők találkozhattak, itt 260 ezer forint is elég volt egy négyzetméterre, és átlagosan 16 millió forintból lehetett 60 négyzetméter alapterületű ingatlanokhoz jutni. Befektetésként vásárolt ingatlanért a legtöbbet, átlagosan 48,2 millió forintot Tatabányán adtak, itt jellemzően közel 80 négyzetméteres ingatlanokba fektettek 2022-ben.

Benedikt Károly hozzátette: azok számára, akik kevesebb megtakarítással rendelkeznek, érdemes lehet a főváros helyett vidéki vármegyeszékhelyeken ingatlanba fektetni. Budapesten kívül a fővárosi – 51,8 millió forintos éves – átlagárnál 30 millióval kevesebből, átlagosan 26,1 millió forintból is lehetett jó befektetéshez jutni tavaly – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.