Az ipari termelési adat a gazdasági növekedés lassulását jelzi
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gazdasági növekedés az első negyedévben elérte csúcspontját és a második negyedévben megindult a GDP növekedési ütemének lassulása – erre következtetnek elemzők a júniusi ipari termelésről szerdán kiadott első becslésből.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslése szerint júniusban az ipari termelés 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok azonban 4,1 százalékos növekedést mutatnak, mert kettővel kevesebb munkanap volt idén júniusban, mint a múlt év azonos hónapjában. Az előző hónaphoz viszonyítva júniusban 1,8 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás. Az első fél évben 5,4 százalékkal nőtt az ipari termelés a múlt év azonos időszakához képest.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatismertetés után kommentárjában leszögezte: a várakozásoktól lényegesen elmaradt az ipari termelés júniusban. A második negyedévben jelentősen, 6,2 százalékról 4,7 százalékra lassult az ipari kibocsátás növekedése, míg az első negyedévhez képest stagnált, így 4,6 százalékra lassulhatott a GDP növekedése.
Az adatok arra utalnak, hogy a magyar ipar teljesítménye lassan követi a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, azonban lényegesen jobban teljesít, amit egyes új autómodellek gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is támogat. A Takarékbank elemzői idén az ipari kibocsátás 5,5-6 százalék közötti növekedését várják a tavalyi 3,6 százalék után.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az ipari termelés júniusi gyenge adata mögött vélhetően a nyári szabadságolások játszottak szerepet, amelynek hatását felerősíthette az is, hogy kettővel kevesebb munkanap volt idén júniusban, mint egy évvel korábban. A második negyedéves teljes adatsor alapján a kiskereskedelem után az ipar is az általános növekedés lassulását jelzi. Minden jel arra utal, hogy az első negyedévi kiugró GDP-növekedés lehetett a csúcspont, és a gazdasági növekedés fokozatos fékeződése már folyamatban van.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a kedvező áprilisi és májusi adatok után a kedvezőtlenebb június mögött elsősorban a német ipari termelés gyengélkedése áll, amely feltehetően most kezdett el begyűrűzni a magyar gazdaságba. Ennek ellenére úgy véli, az ipar a második negyedévben is érdemben hozzá tudott járulni a GDP növekedéshez, azonban a következő negyedévekben több külső kockázati tényező (német gazdasági teljesítmény, kereskedelmi háború) is befolyást gyakorolhat az ipari termelés alakulására.
(MTI)
