Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 első negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – erősítette meg kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Romlott Közép- és Kelet-Európában (KKE) a vállalati szektor fizetőképességi helyzete 2023-ban. Kilenc országban emelkedett a fizetésképtelenségi eljárások száma (Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Románia), három országban pedig csökkenést regisztráltak (Bulgária, Horvátország és Lettország). Magyarországon két és félszeresése nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. A régió gazdasági potenciálját várhatóan 2024-ben sem sikerül majd kiaknázni.
Az idei év első negyedévében továbbra is tapasztalhatók a gazdaság gyengélkedésére utaló jelek a cégtrendben. A cégvilágot elsődlegesen jelenleg a cégalapítási kedv visszaesése jellemzi, kivéve a feldolgozóipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektort. Emellett megfigyelhető a cégbírósági eljárások számának mérséklődése. Az építőipar ugyanakkor továbbra is magas aktivitási szinten működik.
Az ipar helyreálló és új kapacitásokból eredő növekedése, valamint a szolgáltatásokhoz, kereskedelemhez és fogyasztáshoz kapcsolódó iparágak helyreállása 3,5 százalékos stabil gazdasági bővülést vetítenek előre az idei évre. Az egyszámjegyű inflációs szint elérése után a közeljövő fő kérdése a 4 százalékos jegybanki célsáv teljesítésének üteme lesz, melyre az MBH Bank elemzői szerint a harmadik negyedévben kerülhet sor. Az elemzők szerint a tavalyi év második felében meginduló dinamikus dezinfláció, a javuló külső egyensúly, illetve Magyarország továbbra is kedvező kockázati besorolása teret enged a jegybank alapkamat-csökkentési törekvéseinek, melynek hatására az idei harmadik negyedév elejére 6 százalékra csökkenhet az irányadó kamatszint. A gazdaság teljes foglalkoztatotti létszáma az év végén közel 4,8 millió fő volt, így a hazai munkaerőpiac továbbra is a teljes foglalkoztatottság közelében áll. Az elemzők szerint a kamatcsökkentések és a vonzó kamatfelár mérséklődésének hatását ellensúlyozza a külső egyensúly és a folyó fizetési mérleg markáns javulása, így 2024 végére a forint euróval szembeni árfolyama a 372,50-es szint körül alakulhat.
Felülvizsgálta korábbi, zsugorodásra vonatkozó előrejelzését az euróövezet országaira a Goldman Sachs; az amerikai befektetési bank kedden közzétett prognózisában a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékos bővülésével számol a korábban előrejelzett 0,1 százalékos visszaeséssel szemben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint szeptemberben 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt.
Jelentős mértékben feljavította előző prognózisához képest magyar gazdasági növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A kínálati oldalon kialakult szűk keresztmetszetek miatt a korábban vártnál valószínűleg lassabban növekszik az idén a világgazdaság teljesítménye – derül ki a Fitch Ratings globális előrejelzéséből.
Idén 5 százalékkal zsugorodhat, jövőre pedig 4-4,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság az Equilor előrejelzése szerint. Az infláció tartósabban 3 százalék felett lehet.
a Pénzügyminisztérium idén 4,9 százalékos GDP-növekedésre számít. Egyúttal megerősítették: a kormányzati ciklus végére 60 százalék alá kerül a GDP-arányos államadósság.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévében 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a harmadik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 2,1, az ipar 1,5, az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavalyhoz képest lassul, de a korábban vártnál gyorsabb lesz Magyarország idei és jövő évi gazdasági növekedése az OECD legfrissebb előrejelzése szerint.
A bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatok szerint 5,0 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben éves összevetésben – közölte első becslésként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A magyar GDP 4,9 százalékkal bővült az első félévben. A szolgáltatószektor és az építőipar volt a növekedés motorja.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt a második negyedévben, éves összevetésben – közölte első becslésként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A gazdasági növekedés az első negyedévben elérte csúcspontját és a második negyedévben megindult a GDP növekedési ütemének lassulása – erre következtetnek elemzők a júniusi ipari termelésről szerdán kiadott első becslésből.
Tovább javította Magyarország idei gazdasági növekedési előrejelzését az Európai Bizottság szerdán közzétett nyári prognózisában.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 5,3 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,2 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A mezőgazdaság teljesítménye, a lakossági fogyasztás és az uniós források bősége is pörgeti a magyar gazdaságot.
Idén 4, jövőre 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság.
