Az MNB fizetési moratóriumot sürget a vállalati hitelek törlesztésére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MNB felszólítja a bankokat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel alkalmazzanak törlesztési moratóriumot a vállalati hiteleknél év végéig. Amennyiben ez nem történik meg, az MNB felkéri a kormányt, hogy rendelje el a fizetési moratóriumot a vállalati hitelek törlesztésére – közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A jegybank a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdetett, és lehetővé teszi a bankok számára, hogy a kis- és középvállalatok számára elérhető NHP-s hiteleket átstrukturálják.

Az MNB egyben döntött az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről, így mintegy 2500 milliárd forinttal bővül a jegybanki műveletek során felhasználható fedezetek értéke.

A közlemény szerint az azonnali intézkedések célja, hogy támogassa a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került, illetve potenciálisan nehézségekkel szembesülő vállalatokat.

Az MNB közleménye szerint az összes vállalati hitel esetén érvényesülő elővigyázatossági törlesztési moratórium, segíti a vállalatok likviditási helyzetét. A lépés segíthet átvészelni az átmeneti fizetési nehézségeket, és támogatja a gyorsabb helyreállást.

A Növekedési Hitelprogram keretében folyósított hitelek törlesztésére meghirdetett moratórium azt is jelenti, hogy a bankoknak sem kell a refinanszírozási hitelek törlesztését teljesíteni az MNB felé.

Ez az intézkedés potenciálisan több, mint 25 ezer vállalatot érinthet. Ennek értelmében lehetősége lesz a bankoknak az eredeti futamidő meghosszabbítására az NHP keretében kötött szerződéseknél. Hasonlóképpen az MNB lehetőséget ad a bankoknak, hogy a törlesztéseket a futamidőn belül szabadon alakítsák át. A vállalkozásoknak idei fizetési kötelezettségeiket tehát elegendő lesz jövő évtől kezdve teljesíteni, így megfelelő áthidaló megoldást kapnak a mostani nehézségekre. Az MNB a részletszabályokat hamarosan elérhetővé teszi a hiteleket kibocsátó partnerintézményei számára – áll a közleményben.

A közlemény szerint a koronavírus-járvány által kiemelten érintett vállalati szektor hitelezésének támogatása érdekében döntöttek az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről.

Az MNB a forintban és egyéb devizában denominált, teljesítő nagyvállalati hitelek fedezetként való elfogadásáról a héten megkezdi az egyeztetést a bankokkal – tették hozzá.

A hazai bankok mérlegében jelenleg csaknem 3600 milliárd forint értékben találhatók teljesítő nagyvállalati hitelek, amelyek esetében az MNB egységesen 30 százalékos haircutot (a beszámításnál alkalmazott arányszám) alkalmaz. Így több mint 2500 milliárd forinttal, a GDP 5 százalékával bővül a jegybanki likviditásnyújtó műveletek során felhasználható fedezetek értéke, egyúttal jelentősen növekszik a bankok hitelezési potenciálja. A nagyvállalati hitelek fedezetként való befogadása érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a vállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával javítja a bankok likviditási helyzetét – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.