Az OTP Magyarországon veszteséget, külföldön nyereséget könyvelt el az első negyedévben
Az OTP-csoport az első negyedévben a vártnál jobb, 194,7 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredményt ért el, szemben az előző negyedévi 115,1 milliárdos eredménnyel és az egy évvel korábbi 33,4 milliárdos veszteséggel – tette közzé az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentésében.
A bankcsoport eredményének jelentős, negyedéves alapon 69 százalékos javulása a korrekciós tételek pozitív egyenlegével, a kockázati költségek alacsony összegével, valamint a szlovén NKBM konszolidációjával magyarázható.
Az elemzők arra számítottak, hogy a pénzintézet konszolidált adózás utáni eredménye 171,4 milliárd forint, a konszolidált korrigált adózás utáni eredmény pedig 167,9 milliárd lesz az év első negyedében.
A beszámoló alapján a konszolidált korrigált adózás utáni eredmény 187,1 milliárd forint lett, ami negyedéves alapon 22 százalékos, éves alapon 111 százalékos javulásnak felel meg. A pénzintézet mérlegfőösszege 36 175 milliárd forintra nőtt idén január-márciusban, ami negyedéves alapon 10 százalékos, éves alapon 26 százalékos bővülést jelent.
A konszolidált árfolyamszűrt teljesítő (Stage 1+2) hitelállomány 1903 milliárd forinttal, 11 százalékkal bővült negyedéves alapon és a portfólió nagysága megközelítette a 19,9 ezer milliárd forintot. Az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány negyedéves szinten 13 százalékkal nőtt, ezzel meghaladta a 27 300 milliárd forintot. A teljes állományon belül az NKBM betéti portfóliója 3106 milliárd forintot képviselt, az akvizíciós hatás nélkül a betétállomány gyakorlatilag stagnált.
A működési eredmény negyedéves alapon 4 százalékkal, éves alapon 21 százalékkal 231,8 milliárd forintra javult az első negyedévben. A bevételek ezen belül negyedéves alapon 1 százalékkal, éves alapon pedig 27 százalékkal 457,1 milliárdra emelkedtek; a működési kiadások 225,2 milliárd forintot tettek ki, ami az előző negyedévihez képest 1 százalékos csökkenést, az egy évvel korábbihoz képest 32 százalékos növekedést jelent.
A kockázati költségek értéke az első negyedévben összesen 9,1 milliárd forint volt, miközben október-decemberben ezen a soron 41,7 milliárd, tavaly ilyenkor 72,8 milliárd szerepelt. A külföldi leánybankok közül a szerb és horvát teljesítmény nőtt a legdinamikusabban, míg a bolgár operáció gyengébben teljesített a felügyeleti díj egy összegben történő teljesítése miatt.
A konszolidált korrigált adózás utáni eredményhez az OTP Core (Magyarország) 43,0 milliárd forinttal járult hozzá, ami 19 százalékkal több az előző negyedévinél és 55 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A DSK Csoport (Bulgária) hozzájárulása 35,6 milliárd forint, az OTP Bank Szlovéniáé 20,2 milliárd, az OBH (Horvátország) része 12,8 milliárd, az OTP Bank Szerbiáé 16,4 milliárd, az OTP Bank Albániáé 3,8 milliárd, a CKB Csoporté (Montenegró) 4,3 milliárd, az OTP Bank Romániáé 1,2 milliárd és az OTP Bank Moldováé 4,4 milliárd volt. Az ukrán, illetve orosz leánybankok 12,6 és 18 milliárd forintnyi összeggel járultak hozzá a konszolidált adózás utáni eredményhez a bázisidőszakban elszenvedett masszív veszteséghez képest.
Az OTP részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír kedden 115 forinttal, 1,03 százalékkal 11 080 forintra csökkent, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 11 580 forint, a legalacsonyabb 7738 forint volt.
Magyarországon veszteséges lett az OTP Bank, a külföldi leánybankok teljesítményével azonban sikerült csoportszinten javítani az eredményt – mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP-csoport első negyedévi jelentését ismertető sajtótájékoztatón szerdán.
„Egyértelműen el lehet mondani, hogy a külföldi leánybankok húzták a csoport eredményét” – fogalmazott Bencsik László. Hozzátette: a menedzsment várakozása szerint új akvizíciók, folytatódó organikus növekedés, stabil kockázati profil és magas infláció által vezérelt költségdinamika mellett a 2023-as konszolidált korrigált tőkearányos megtérülés a tavalyi érték közelében alakulhat, a hitelállomány 5 százalék alatt emelkedhet.
Vegyes képet mutat az első negyedév – mondta. A csoport 69 százalékkal magasabb, 195 milliárd forintos adózott eredményt ért el; „ez a pohár teli része”. A bankadó és az extraprofitadó együtt 88,1 milliárd forintot tett ki, amelyet egyedi tétel, az akvizíciók 84,9 milliárd forintos hatása semlegesített. „A pohár üres fele”, hogy az első negyedévben a magyar működés 37 milliárd forint veszteséget szenvedett el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül, a banki különadók miatt – mondta.
Beszélt arról is, hogy belföldön a magas kamatszint miatt 79 százalékkal csökkentek a jelzáloghitel-igénylések. A trend változása nem várható, amíg ez a kamatszint marad; a személyi hitelek folyósítása viszont kissé emelkedett – tette hozzá. A konszolidált nettó kamatmarzs javulásához leginkább a kelet-közép-európai külföldi leánybankok járultak hozzá, ahol emelkedő, ám a magyarországitól lényegesen alacsonyabb kamatkörnyezet kedvezően hat a marzsokra – fejtette ki. A második negyedévben az új kötelező tartalékráta tovább rontja a jövedelmezőséget, havi 5 milliárd forinttal kevesebb emiatt a profit – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a csoport tőke- és likviditási helyzete stabil. Az első fél év végéig lezárul az üzbég Ipoteka Bank akvizíciója, amely az üzbég bankszektor ötödik legnagyobb szereplője, a jelzáloghitelezésben pedig piacvezető, és tavaly 100 millió dollár körüli eredménye volt.
A menedzsment várakozása szerint a már megvalósult üzbég Ipoteka Bank, és a NOVA KBM akvizíciók eredménytermelő képességükkel érdemben hozzájárulhatnak a csoport adózás utáni eredményéhez. Az Ipoteka Bank konszolidálásának egyszeri pozitív adózás utáni eredményhatása meghaladhatja a 200 millió eurót – ismertette.
(MTI)
