Veszteséget is okozhat a kötelező bolti akciós rendelet


Pár napja jelent meg a Kormány 162/2023. (V. 5.) Korm. rendelete a háborús élelmiszerár-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről, azonban számos részlet még nem tisztázott, sok értelmezési kérdés várható ezzel összefüggésben – figyelmeztet a Niveus Consulting Group.

Ahogyan a rendeletből kiderült, azok lesznek ezen árcsökkentési intézkedés alanyai, akik főtevékenységként bolti vegyes kiskereskedelemben érdekeltek és a nettó árbevételük a 2021. évben meghaladta az 1 milliárd forintot. A rendelet értelmében a nevesített termékkategóriák (akcióköteles termékkategória, 20 ilyen termékkört határoz meg a jogszabály) vonatkozásában 2023. június 1. napja és 2023. szeptember 30. napja között – üzletenként (csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő felületenként) – a kiskereskedő árcsökkentést köteles bevezetni.

Az első értelmezési kérdés, hogy mihez képest kell az árcsökkentést bevezetni és rögtön itt jön az első nehézség – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. A rendelet a következőképpen fogalmaz:

  • „2. § (2) Az (1) bekezdés szerinti árcsökkentés során a kereskedő – az akciós időszakban, annak végétől ismétlődő jelleggel – akcióköteles termékkategóriánként – az akciós időszakban választása szerint – legalább egy termék (a továbbiakban: árcsökkentéssel érintett termék) vonatkozásában az árcsökkentés adott termékre vonatkozó alkalmazását megelőző 30 napban általa alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest legalább tíz százalékkal alacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árat (a továbbiakban: akciós ár) alkalmaz.”

A kiskereskedő tehát olyan termék vonatkozásában nem tudja alkalmazni a rendelet szerinti árcsökkentést, amelyet korábban nem forgalmazott. Viszont így nagyban ki van téve a beszerzési árak ingadozásának, ugyanis, ha a rendelet alkalmazása előtti 30 napban még egy „jó áron” beszerzett terméket forgalmazott, viszont június 1. után jelentősen megnő annak a terméknek a beszerzési ára, akkor adott esetben még akár veszteséget is realizálhat a termék értékesítésén a rendelet 4 hónapig tartó hatálya alatt, így rendkívül tudatos átgondolást igényel az egy adott termékkörből történő megfelelő termék kiválasztása – hangsúlyozta Bagdi Lajos.

Ugyanakkor a rendelet alapján nem lehet egyszerűen csak megszüntetni/szüneteltetni ennek a terméknek a forgalmazását, ugyanis a kereskedő köteles az árcsökkentéssel érintett termék forgalmazására (legalább az általa a 2022. évben értékesített átlagos napi mennyiség tartására), ami a veszteségét adott esetben tovább növelheti.

2. A rendelet egyértelműsíti, hogy a legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi ár megállapítása során nem kell figyelembe venni a termék azon árcsökkentett bruttó kiskereskedelmi árát, amelynek alkalmazására a termék minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének lejárta miatt, az azt megelőző 72 órában került sor. Ez azt jelenti, hogy alaposan meg kell vizsgálni a korábbi árakat, nehogy rossz akciós árat állapítson meg a kereskedő. meg – jegyezte meg a szakértő.

3. Fontos rendelkezés, hogy nem köteles a kiskereskedő az árcsökkentés alkalmazására azon akcióköteles termékkategória vonatkozásában, amely esetében a rendelet május 5-ei kihirdetésének napján nem forgalmazott legalább 5 különböző, az adott termékkategóriába tartozó terméket. Tehát ha egy kereskedő csak 4 féle különböző sajtot tartott május 5-én, úgy rá – az adott termékkategória vonatkozásában – egyáltalán nem vonatkozik a rendelet.

A bizonyítási terhet a rendelet a kiskereskedőre telepíti, ugyanis a rendelet alapján egy „ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot a … a kereskedő által az elmúlt 30 napban alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árról”, valamint többek között az új akciós árról és a kötelezően forgalmazandó mennyiségről.

Ez szintén számos kérdést vethet fel, ugyanis a helyszínen az értékesítésben részt vevő kollégákat megfelelő oktatásban kell részesíteni és körültekintő tájékoztatással kell ellátni, hogy az ellenőrzés során az elvárt információkat át tudják adni. Ennek hiányában, vagy bármilyen egyéb jogsértés esetén ugyanis jelentős bírságtételek szabhatóak ki (500.000 Ft-tól 3.000.000 Ft-ig termék-kategóriánként), de akár fél évre be is zárható a jogsértéssel érintett üzlet – véli a szakember.

Forrás: Niveus Consulting Group sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.