Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Covid-19-világjárványon kívül is számos krízis nehezítette a szervezetek életét az elmúlt években – a munkavállalók megtartása és toborzása, az ellátási láncokban fellépő zavarok, a technológiai fennakadások, valamint a számítógépes támadások is a top öt fejtörést okozó tényező között szerepelnek. A PwC globális válság- és rezilienciafelmérésében a szervezetek 90%-a számolt be arról, hogy több jelentős zavart is tapasztalt, háromnegyedük (76%) szerint ezek közepes vagy nagy hatással voltak a működésükre.
A PwC kétévente elkészített globális válság- és rezilienciafelmérése szerint a szervezetek és az üzleti vezetők túlbecsülik alkalmazkodóképességüket, annak ellenére, hogy a krízishelyzetek korában működnek. Arra a kérdésre, hogy a reziliencia hol szerepel a vállalati prioritások listáján, tízből kilenc (89%) válaszadó azt mondta, hogy a rugalmas ellenálló képesség az egyik legfontosabb stratégiai szervezeti prioritásuk.
Szintén a vállalatok döntő többsége (91%) számolt be arról, hogy a világjárványon kívül legalább egy zavarral szembesült az elmúlt két évben. Átlagosan három és fél fennakadást tapasztalt egy szervezet ebben az időszakban. Háromnegyedük (76%) szerint a legsúlyosabb válsághelyzet közepes, illetve nagymértékű hatással volt a működésükre – megzavarta a kritikus üzleti folyamatokat és szolgáltatásokat, valamint pénzügyi és hírnévbeli problémákat okozott. A világjárványt leszámítva az ellátási lánc zavarai gyakorolták a legnagyobb hatást a szervezetekre, és a felmérés szerint 2019 óta a számuk megduplázódott. Azon szervezetek, amelyeknél a legsúlyosabb krízishelyzet az ellátási lánchoz kapcsolódott, több mint fele (60%) leginkább attól tart, hogy hasonló zavar ismét bekövetkezhet.
„Az elmúlt évek eseményei után nem meglepő a világjárvány és az ellátási láncok szerepe az üzleti zavarok előidézésében, mint ahogy az sem, hogy ezek mellett az öt leggyakrabban említett problémakörben szerepel a munkavállalók megtartása és toborzása is. A másik kettő viszont az üzletmenetfolytonossági törekvések két slágertémája, a technológiai fennakadások vagy hibák, valamint a számítógépes támadások voltak, mely területek megfelelő felkészüléssel könnyedén fejleszthetőek lennének” – emelte ki Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója.
Míg az üzleti vezetők 70%-a bízik abban, hogy képes kilábalni a különböző krízishelyzetekből, a felmérés adatai azt mutatják, hogy sok szervezetből hiányoznak a reziliencia alapvető elemei, amelyek szükségesek a sikerhez. Ez a bizalomhiány a szervezeteket a kiszolgáltatottság veszélyének teszi ki – különösen akkor, ha a zavarok fókuszában kizárólag ők állnak, szemben a szélesebb körű globális vagy ágazati kihívásokkal.„Sokat tehetnek a vállalatok a képességeik feljesztéséért, de legalább is felméréséért, ha az egyes szcenáriókra kidolgozott terveket rendszeresen elpróbálják, felső vezetők bevonásával szimulálják. Mindez a felsővezetői tudatosságot és a bizalmat is növeli” – tette hozzá a PwC igazgatója.
Azok a vállalatok, amelyek integrált rezilienciaprogramra tértek át, jelentősen előrébb járnak a működési reziliencia számos alapvető elemében, beleértve a kockázat- és fenyegetésértékelési folyamatokat, a gyakorlatokat és teszteléseket, valamint a szolgáltatások és folyamatok függőségének feltérképezését is. Ez lehetővé teszi egy olyan robusztus vállalati immunrendszer kiépítését, amelyben a szervezet képes alkalmazkodni, rugalmasan és megerősödve előrelépni.
