Azonnali moratóriumot kap az adós


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új csődeljárás célja, hogy az adós cég fizetési haladék (moratórium) birtokában tegyen kísérletet csődegyezség megkötésére, és így rendezze a hitelezőkkel szembeni adósságát és elkerülje a felszámolást.

Csődeljárást szeptembertől már nemcsak az adós, hanem a hitelező is indíthat, ám ehhez is szükséges lesz az adós beleegyezése. (A FOE elnöke szerint ez a módosítás inkább a nagyobb hitelezőket érintheti, akik rá tudják bírni az adóst, hogy adósságát így, a csődeljárás szabályai szerint rendezze.) A kérelemmel az adós azonnali, ideiglenes fizetési haladékot kap, az erről szóló végzést a bíróság egy munkanapon belül közzéteszi az online Cégközlönyben. A kérelem szabályszerűségéről öt munkanapon belül dönt, illetve kér hiánypótlást (a hitelező által kezdeményezett csődeljárás esetén ez ennél tovább tarthat).

Nem kezdeményezhet csődeljárást az a cég, amely az előző csődeljárás alatt fennállt vagy keletkezett tartozásait nem rendezte és az eljárás befejezése óta nem telt el két év, vagy a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és azóta még nem telt el egy év. Ha a csődkérelmet nem utasítja el a bíróság, akkor haladéktalanul elrendeli a csődeljárást, és az erről szóló végzés Cégközlönyben való megjelenésétől számított 90 napig fizetési moratórium illeti meg az adóst.

A moratórium meghosszabbítható, összesen legfeljebb egy évre. (Az eddigi szabályok szerint az adósnak a csődkérelem benyújtásától számított 30 nap alatt kellett meggyőznie hitelezőit arról, hogy adjanak neki fizetési haladékot, amelynek időtartama 60-120 nap lehetett, és 60 nappal volt meghosszabbítható.)

A fizetési haladék ideje alatt nem lehet az adóssal szemben pénzköveteléseket végrehajtani, azonnali beszedési megbízást benyújtani, illetve neki kifizetéseket teljesíteni. Kivéve a munkabért, bér jellegű juttatásokat, járulékokat és járadékokat, közműdíjakat és pénzintézetek számlavezetési díját, amelyeket továbbra is fizetnie kell. Az adós tevékenységét – a hitelezői érdekek védelme érdekében – a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő kíséri figyelemmel, nyilvántartásba veszi a hitelezőket, jóváhagyja, ellenjegyzi az adós kötelezettségvállalásait, részt vesz a csődegyezség előkészítésében és a fizetőképesség helyreállítását (a reorganizációt) célzó program kidolgozásában.

A hitelezőkkel az első egyezségi tárgyalást az eljárás elindulásától számított 45 napon belül kell megtartani, amelyre el kell készíteni az egyezségi javaslatot. A fizetési haladék alatt, ha szükséges, több tárgyalás is tartható. Az egyezség keretében a felek megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről, a követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós cégben részesedés szerzéséről, a követelések kifizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, valamint a reorganizációs program elfogadásáról.

Az egyezség létrejöttéhez elegendő lesz a biztosított (jelzálogjoggal rendelkező) és a nem biztosított hitelezői csoportokban is a hitelezők többségének támogató szavazata. Egyezség esetén a bíróság megszünteti a csődeljárást, a felek pedig végrehajtják az egyezségben foglaltakat. Ha nem jön létre egyezség, akkor a bíróság a csődeljárást lezárja, és hivatalból elrendeli az adós felszámolását.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.