Bírálja az EKAER-t a német-magyar iparkamara


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 A rendszer „súlyosan kockáztatja minden érintett magyarországi vállalat versenyképességét” – vélik.


Bírálta a január 1-jén életbe léptetett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekáer) és annak felülvizsgálatát szorgalmazta a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK).

A kamara állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a rendszer „súlyosan kockáztatja minden érintett magyarországi vállalat versenyképességét”, súlyos, vélhetően maradandó károkat okozhat Magyarország nemzetközi termelési és logisztikai szerepének. 

„A rendszer tartósan súlyos fennakadásokat okozhat meglévő szállítási és termelési folyamatokban, hatalmas adminisztratív terheket ró a vállalatokra, jelentős, a piaci versenyhelyzetet veszélyeztető adatvédelmi kockázatokat hordoz” – mutatott rá a kamara. 

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara leszögezte: teljes mértékben támogatja a törvényalkotó azon szándékát, hogy kiküszöbölje az adócsalást és visszaszorítsa a feketegazdaságot. Ám megítélése szerint az ennek érdekében bevezetett ekáer aránytalanul nagy károkkal jár a magyar gazdaság egészére nézve, ezért szorgalmazza, hogy az összes érintettel – termelők, fuvarozók, importőrök – folytatott érdemi egyeztetéseket követően alapvetően módosítsák a rendszert. 

EKAER lépésről lépésre – Összefoglaló e-könyv

Érintett vagyok-e az EKAER bejelentésben?
Hogyan regisztrálhatok?
Milyen módon tudom megtenni a bejelentést?
Megteheti a bejelentést helyettem a fuvarozó?
Mi az a kockázati biztosíték?
Milyen mértékűek a büntetések?

További információ és megrendelés >>

A kamara szerint egy felülvizsgált rendszerben a jelentési kötelezettséget azokra a termékcsoportokra célszerű korlátozni, amelyek bizonyíthatóan jelentős adócsalási kockázattal bírnak. Minimálisra kell csökkenteni a vállalatoknak okozott adminisztrációs pluszterhet, mentesíteni kell azokat azadózókat, amelyek más, elismert eljárások vagy rendszerek keretében átlagon felüli adózási transzparenciát mutatnak fel – javasolja a kamara, amely szerint megfelelő felkészülési időt kell biztosítani a vállalati szférának, és a bevezetés előtt alaposan tesztelni kell a rendszert.

Január 1-jétől kizárólag ekáer-szám birtokában lehet bejelentési kötelezettség alá eső közúti szállítást végezni. Ha egy vállalkozás útdíjköteles gépjárművel – 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsival – az Európai Unió valamely tagállamából Magyarországra behoz, vagy Magyarországról valamely EU-tagállamba kivisz terméket, vagy belföldön nem végfelhasználó számára első adóköteles termékértékesítést végez, köteles erről a NAV-nál az ekáer elektronikus felületén bejelentést tenni.     

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a rendszer célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a szállítmányok fiktív utaztatásának megakadályozása, a gyakran az egészséget is veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása, az adóelkerülők kiszűrése.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Rangos nemzetközi turisztikai díjakat hozott a kínai újév Magyarországnak

Kínától, az egyik legfontosabb küldőországtól öt jelentős szakmai elismerésben részesült a magyar turisztikai szektor. A kínai National Geographic Travel a legminőségibb úti célok között ajánlja Magyarországot, a Voyage Magazine pedig az Év új feltörekvő desztinációjának választotta hazánkat. Emellett az ország vezető turisztikai médiuma, valamint a legnagyobb szálláshelyfoglaló platformja több kategóriában is a legjobbak közé sorolta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) országimázsépítő és forgalomösztönző tevékenységét.

2024. február 21.

Új rendelet az élelmiszer-infláció kezelésére

Valószínűleg a legtöbben találkoztunk már olyan helyzettel, amikor megvettük kedvenc csokoládénkat az élelmiszerboltban, majd otthon felbontva meglepődve tapasztaltuk, hogy a csokoládé mérete és súlya csökkent, miközben a csomagolás és az ár változatlan maradt. Ezt a jelenséget angolul shrinkflation-nek, magyarosítva „zsugorflációnak” nevezik, amely nem csak a csokoládénál, hanem bármilyen előre csomagolt terméknél előfordulhat. A jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány elfogadta az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendeletet, amely 2024. február 1. napján lépett hatályba.