Brexit: közel a megállapodás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit kormány jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet – közölte szerda este, a kabinet ötórás soron kívüli ülése után Theresa May brit miniszterelnök.

May a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában kijelentette: a kabinet „hosszú, részletes, szenvedélyes vita” után arra a kollektív döntésre jutott, hogy Nagy-Britannia fogadja el a dokumentumtervezetet és a majdani kétoldalú kapcsolatrendszert körvonalazó politikai nyilatkozatot.

A brit kormányfő szerint ez döntő jelentőségű lépés, és lehetővé teszi a megállapodás véglegesítését már a következő napokban. Hozzátette: a kabinet döntése nem volt könnyű, de ez a döntés szolgálja a legjobban az Egyesült Királyság nemzeti érdekeit. Theresa May szerint ez legjobb megállapodás-tervezet, amelyet a Brexit-tárgyalásokon az Európai Unióval el lehetett érni.

A brit miniszterelnök szerint a Nagy-Britannia előtt álló választási lehetőségek egyértelműek. Az egyik választás ez a megállapodás-tervezet, amely teljesíti az EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás döntését – a referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt -, lehetővé teszi, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze az ellenőrzést pénze, törvényei és határai felett, véget vet az EU-állampolgárok megkötések nélküli nagy-britanniai bevándorlásának, védelmezi a munkahelyeket, az ország biztonságát és az Egyesült Királyság unióját.

A másik választás ezzel szemben az, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, vagy egyáltalán ki sem lép az EU-ból – hangoztatta szerda esti nyilatkozatában Theresa May.

A tervezettnél jóval hosszabb kabinetülésen született döntés korántsem jelenti a Brexit-folyamat végét, mivel a kilépési feltételekről szóló megállapodás-tervezetről – valószínűleg december első felében – a brit parlament is szavaz.

Ennek kimenetele egyelőre nem egyértelmű. A kormányzó Konzervatív Párt ugyanis a tavaly nyári előrehozott parlamenti választásokon a korábban jósolt fölényes győzelem helyett elvesztette addigi meglehetősen szűk alsóházi többségét is, és azóta a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) kötött megállapodás alapján, a DUP tízfős alsóházi frakciójának külső eseti támogatásával alátámasztott kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Szerdán azonban a DUP több magas rangú politikusa, köztük Arlene Foster, a párt vezetője is kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a párt támogatni tudja-e a kilépési feltételekről szóló megállapodás-tervezetet, amelyről előző este jutottak egyezségre Brüsszelben a Brexit-tárgyalásokat folytató szakértői küldöttségek.

Mindemellett a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának képviselői is rendkívül elégedetlenek a tervezettel, annak ellenére, hogy szövegét a nap folyamán még nem ismerhették.

Az 585 oldalas dokumentumot ugyanis teljes egészében szerda este, Theresa May londoni nyilatkozata után tette közzé egy időben az Európai Unió és a brit kormány.

A tervezet egyik legsarkalatosabb pontja az, hogy a kétoldalú jövőbeni kapcsolatok feltételrendszerének életbe lépéséig egységes vámtérség jönne létre az Európai Unió és az Egyesült Királyság egésze között, vagyis Észak-Írország ugyanabba a közös vámtérségbe tartozna, mint Nagy-Britannia.

Ez a Brexit-tárgyalások egyik legnagyobb horderejű kérdésével, az Ír Köztársaság és Észak-Írország határának majdani ellenőrzésével áll szoros összefüggésben.

A Brexit után ez a 499 kilométeres határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.

Az Európai Bizottság néhány hónapja előterjesztett javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy – amíg nem születik egyéb megoldás – az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át.

Ezt azonban a brit kormány és a DUP is azonnal elutasította, azzal az érvvel, hogy így Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár, és ez az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását csorbítaná.

A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolta az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.

A szerda este közzétett szövegtervezetből úgy tűnik ki, hogy az Európai Unió ezt elfogadta. Nincs azonban meghatározva végdátum arra, hogy a tervezett vámtérség meddig állna fenn, jóllehet eredetileg ez is London követelései közé tartozott.

A közös vámtérség lehetséges pótmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak végéig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.

A keményvonalas tory Brexit-tábor azonban attól tart, hogy kijelölt végdátum híján állandósulna ez a megoldás, vagyis az Egyesült Királyság meghatározatlan ideig az EU vámszabályaihoz lenne kötve, megakadályozva, hogy London önálló nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat kössön az unión kívüli országokkal.

Az indulatokat jelzi, hogy egy név nélkül nyilatkozó tory képviselő a BBC-nek szerda este kijelentette: az elégedetlen frakciótagok akár már csütörtökön bizalmatlansági indítványt kezdeményezhetnek Theresa May ellen.

(MTI)

---