Cafeteria és adóztatás – Mekkora a cégek tűrőképessége?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A természetbeni juttatások tervezett megadóztatása a munkavállalók szempontjából a juttatások összegének lényeges csökkentését jelentené; a kormány által tervezett 32 százalékos adókulcs esetén is a munkaadók csak bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat, egy 10 százalékos adó esetében azonban már tízből hét cég tartaná meg ezeket – így foglalható össze a Szonda Ipsos 2009. május 26-a és 28-a között a legalább 50 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások körében végzett telefonos kutatásának eredményei.

A közepes és nagyvállalatok gyakorlatában – racionális költségoptimalizálásuknak köszönhetően– eddig nagymértékben jelen voltak a béren kívüli juttatások. Ezek tervezett megadóztatása gyors, és a munkavállalók jelentős része számára kedvezőtlen alkalmazkodást eredményezne a cégek magatartásában. Mindez azonban nagymértékben függ az adó pontos mértékétől.

A közepes és nagyvállalatok túlnyomó többsége, 93 százaléka jelenleg ad valamilyen béren kívüli juttatást alkalmazottainak – 30 százalék cafeteria rendszer keretében, 63 százalék azon kívül. A természetbeni juttatásokat cafeteria rendszerben adó vállalatok körében közel kétszer akkora az egy alkalmazottra jutó átlagos – béren kívüli juttatásokra fordított – éves keretösszeg, 205 ezer forint, mint a cafeteria rendszer nélkül juttatásokat adó vállalatok körében (104 ezer forint).

A juttatások tervezett megadóztatása jelentős változásokat eredményezne a vállalatok gyakorlatában. A tervezett változtatások ismertetése után a kutatásban részt vevő, és eddig béren kívüli juttatásokat adó vállalkozások relatív többsége, 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi keretösszegből fizetné a juttatásokat és azok adó- illetve járulékterheit is, ami a munkavállalók szempontjából juttatások összegének lényeges csökkentését jelentené.

A vállalkozások egyötöde (18 százalék) még drasztikusabb módját választaná az új szabályokhoz való alkalmazkodásnak, és előreláthatóan megszűntetné a béren kívüli juttatásokat. Csak minden tizedik vállalatra jellemző, hogy az éves keretösszeget növelve részben vagy egészben magára vállalná a béren kívüli juttatások új terheit. Mindössze a béren kívüli juttatásokat adó vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy a megszűntetett juttatásokat béremeléssel váltaná ki. Míg tízből három vállalat egyelőre kivár, még nem döntötte el, nem tudja, hogyan reagálna a kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén.

A tervek szerint kedvezményes adókörbe sorolt juttatásokat – a 32 százalékos adóval terhelt iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, meleg étkezési utalványt, üdülési csekket és képzési támogatást – sem kímélné a vállalatok többsége. Az ilyen juttatásokat – cafeteria rendszeren kívül – adó vállalatok 43 százaléka jelezte, hogy továbbra is adná ezeket, de többségük a korábbinál kisebb összegben. A kormány által tervezett 32 százalékos adó esetén csak bő négytizedük tartaná fenn ezeket a juttatásokat, valamivel alacsonyabb, 25 százalékos adóteher esetében felük döntene így. Ha az adó mértéke 17 százalék lenne, tízből hat vállalat továbbra is adná dolgozóinak ezeket a kedvezményes körbe sorolt béren kívüli juttatásokat, míg 10 százaléknyi adó esetében már tízből hét cég tartaná meg ezeket.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Adathalász SMS-ekre figyelmeztet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Adathalász SMS-eket küldenek csalók látszólag a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. nevében, a rövid szöveges üzenetben útdíjtartozásról értesítik a felhasználót, és azt kérik, hogy jelentkezzen be az SMS-ben érkezett linken – hívta fel a figyelmet a szolgáltató.

2024. június 18.

EY: adatlopásoktól rettegnek a vásárlók

Egyre több vevő aggódik amiatt, hogy a vásárláskor megadott adatai kiszivárognak, ami a kereskedőket is lépésre kényszeríti – mutat rá az EY legfrissebb, 30 ország több mint 23 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 18.

PwC: a CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.