Céges adó 2009: adok-kapok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzügyi tárca jövő évi adócsomagja annak ellenére nem lesz a vállalkozások ínyére, hogy némi adócsökkentést és egyszerűsítéseket is tartalmaz. A különadó elengedését az adóalap szélesítésével és az adókulcs növelésével kompenzálják. A feketézőkre brutális bírságok várnak.
Az adócsomag a Pénzügyminisztérium számításai szerint közel 137 milliárd forinttal csökkentené a munkáltatók, 68 milliárddal pedig a lakosság terheit. Az ígéreteknek megfelelően eltörölnék ugyan a két éve bevezetett céges különadót, ám a jelenlegi 16 százalékos társasági adókulcs 2 százalékpontos emelésének és az adóalap szélesítésének köszönhetően a könnyítés jelentős részétől el is búcsúzhatnának a vállalkozások.
A pénzügyi tárca javaslata megpróbálna véget vetni a cégautó elbliccelésének. Az új rendszerben azt terhelné az adó, akinek a tulajdonában van a kocsi. Az adót minden olyan hónapban meg kellene fizetni, amelyben a kocsira egy vállalkozás költséget számolt el. Ha tehát céges ügyben a saját autójával közlekedik a dolgozó, és a költséget a cég állja, akkor az adót a magánszemélynek kellene fizetnie. A 7 százalékos adó alapja a kocsi vételára lenne, ami a korral csökken (a gyártástól számított első két évben 10-10, azt követően évente öt százalékkal). Az adót negyedévente kellene befizetni és, le lehet majd vonni a gépjárműadó összegét. . Minden további nyilvántartási kötelezettség – többek között az útvonal-nyilvántartás – viszont megszűnik.
Hízókúrán az adóalap
Tucatnyi, az adóalapot módosító tételt törölnének a törvényből, megszüntetnék többek között a helyi iparűzési adó levonhatóságát, és nem csökkentené az adóalapot a terven felüli értékcsökkenés, az adomány, valamint a céltartalék sem. Utóbbi elsősorban a hitelintézeteknek jelentene nagy érvágást, míg a kamat- és jogdíjkedvezmények a volt offshore cégeknek. Az értékcsökkenés levonhatóságát is csaknem teljes egészében megszüntetnék, egyedül a gyorsított, vagyis 2 év alatt megvalósuló leírással módosíthatnák adóalapjukat a cégek.
Az értékcsökkenés levonhatóságát is csaknem teljes egészében megszüntetnék, egyedül a gyorsított, vagyis 2 év alatt megvalósuló leírással módosíthatnák adóalapjukat a cégek. Az adózóknak le kellene mondaniuk a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzése és továbbfoglalkoztatása, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása után járó levonásokról, és a mikrovállalkozások foglalkoztatási kedvezményét is eltörölnék.
A társasági adó a jövő évtől nem respektálná a jótékonykodást, az adóalapot ugyanis nem csökkentené az adomány, és a műalkotások vásárlására fordított összeg sem. A foglalkoztatáshoz köthető kedvezmények eltörléséről a kormány végül letett. Pozitívum viszont a cégek számára, hogy a vállalkozások az iparűzési adó esetében is csökkenthetnék nettó árbevételüket a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével.
Ismét kötelező a munkáltatói adóbevallás
A korábbi tervekkel ellentétben mégsem vetnek ki 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást a legnépszerűbb adómentes természetbeni juttatásokra, például a bérletre, az étkezési jegyre, és az üdülési csekkre. Emiatt azonban kevesebb jut a már beharangozott járulékcsökkentésre, 5 helyett csak 4 százalékponttal könnyítenek a terheken.
A tb-járulék kedvezményt a minimálbér kétszereséig lehetne érvényesíteni: körülbelül 140 ezer forintig a 29 százalékos tb-járulék helyett 26,5 százalékot, a háromszázalékos munkaadói járulék helyett pedig 1,5 százalékos terhet kellene majd fizetni. Ezzel a lépéssel a munkáltatók járulékterhe dolgozónként legfeljebb 6900 forinttal csökkenne. A 20 fő feletti létszámot foglalkoztatóknak rossz hír, hogy a rehabilitációs járulékot megtripláznák, összege jövő januártól évente 533 forintra rúgna fejenként.
Könnyítést jelentene, hogy bér után fizetendő terhek kiszámításánál ugyanabból az adóalapból lehetne kiindulni. A munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást a tb-járulék alapjának, míg a munkavállalói járulékot az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjának alkalmazásával lehetne megállapítani. Jó hír, hogy megszűnhet az adómentes juttatások korlátozása, azaz eltörölhetik 54 százalékos szja és 29 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, ha az adómentes jövedelmek együttes értéke túllépi a 400 ezer forintot.
Megszűnő növelő/csökkentő tételek hatása az összesített adóalapra
(milliárd forint*)
Céltartalék
– 63
Értékcsökkenés
+ 190
Kapcsolt vállalkozástól kapott/adott kamat
+ 224
Jogdíj felének levonhatósága
+ 27
Értékvesztés
– 93
Helyi iparűzési adó levonhatósága
+ 224
Összesen
+ 509
Forrás: Ernst & Young
* 2006-os adatok alapján
A dolgozók bérét, valamint a húszezer forintot meghaladó összegű kifizetéseket a jövőben kizárólag bankszámlára utalhatná a foglalkoztató, kivételt csak azon munkavállaló esetében tehetne, aki olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata.
Két éve még eltörölték volna a munkáltatói adómegállapítást, aztán inkább lehetőséget adtak a foglalkoztatóknak arra, hogy visszautasítsák dolgozóik kérését az szja-bevallásuk elkészítésére vonatkozóan. A jövő évtől viszont, ha az alkalmazott igényli és jogosult is rá, kötelező lenne megállapítani jövedelemadóját. A magánszemélynek erre vonatkozó nyilatkozatát az adóévet követő év január 31. napjáig kell leadnia a munkáltatójának, de arról is bejelentést kell tennie, ha nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, amelyet május 20-áig kell elkészíteni és június 10-éig továbbítani az adóhatóságnak.
Forrás: origo
